a. m. korlátlan zsarnok uralkodó, ennek uralma a kényuralom. L. még Abszolutizmus.
(ejtsd: kiokök), 1. county Iowa É.-amerikai államban, 1400 km2 területtel, 21,260 lak., Sigourney székhellyel. - 2. K., Lee county székhelye Iowa államban, a Misszisszippi alsó vizesései (Lower Rapids) mellett, közel a Desmoines torkolatához, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 14,101 lak., élénk folyami kikötővel, fémöntőkkel és igen jelentékeny malomiparral.
l. Kea.
sokféle jelentésü kifejezés; eredetileg valamely dolog mása, azaz hozzá hasonló ábrázolása, amelyből ráismerhetni az erdetire. Ilyen a szobrászati ábrázolás, ilyen az arckép, amiért is ezeket a művészeteket képzőknek nevezték. A költészettanban valaminek érzéki dologgal való összehasonlítását nevezzük képnek: «Majd az édes álom pillangó képében», a pillangó az álom képe, szines, szállangó mint emez. Külnöbséget lehet tenni a K.-ek közt. Ha elvont fogalmat hasonlítunk össze érzékivel, származik a jelkép, szimbolum. Az oroszlán az erő szimboluma, a kereszt a keresztény hité; a kard a háborué; ha elvont fogalmak közti viszonyt, általános igazságot érzéki ruhába öltöztetnek, p. Útra kelt az Igazság, vagy Apollon és a muzsák: akkor a kép allegorikus. A művész képekben, a tudós fogalmakban gondolkozik. E kétféle godolkozás nagyon fontos a mű megteremtésére nézve. A tudomány, ha népszerüvé akar lenni, a képes előadáshoz folyamodik. A lélektanban is gyakran élünk e kifejezéssel, de nem elég határozott értelemben. Rendesen ugy vélik, hogy az érzéki benyomás a dolog képe; ámde az érzéki benyomás - szin, hang, illat - még csak nem is hasonlít azokhoz az objektiv tulajdonságokhoz, melyek fölidézik; ezeknek okozata, de nem jelképe. Ha megfontoljuk azonban, hogy ha valamit tényleg láttunk, hallottunk stb., a látottnak, hallottnak emléke megmarad bennünk, esetleg újra fölidéztetik tudatunkban (emlékszem barátom arcára, egy hallott nótára stb.), de ez a fölidézett emlék csak hasonlít az eredeti szemlélethez, de nem azonos vele (emlékezés valakinek arcára, nem annyi mint azt látni): legjobb volna a szemlélet emlékét és csakis ezt, a lélektanban képnek nevezni. L. Képzet és Szókép.
l. Hieroglifok.
az ország nyugati részében s az Alföldön a szántóföldön kiszáradás céljából különböző módon összerakott gabona neve, Erdélyben a papi illetéket is e néven nevezik. Kepés a. m. arató. A kepe más neve kereszt, kalangya, rakás, csomó, báb.
Gyula, orvos, szül. Váriban (Bereg) 1847 dec. 7., ahol atyja földbirtokos volt. Tanult Ungvárt és Budán; az orvosi tanulmányokat a bécsi egyetemen, ahol 1870 aug. 3-án orvosdoktorrá promoveálták. 1870-72. a bécsi Rudolf-kórházban Drasche és Weinle hires tanároknál mint másodorvos működött, akiknek ajánlatára az osztrák-magyar sarkvidéki expedicióhoz mint honvédorvos és természettudós fölvétetett. Ez expediciónak ő volt az egyetlen magyar tagja. a sarkvidéki expedició után 1874. honvéd-törzsorvossá léptettetett elő és a vaskorona-rend III. osztályát kapta, több város díszpolgárává és tudományos egyesület tiszteletbeli tagjává választatott; 1882. másodosztályu, 1895-ben pedig első osztályu honvéd főtörzsorvossá léptettetett elő, és mint ilyen jelenleg a m. kir. VII. zágrábi honvédkerületi parancsnokságnál mint egészségügyi előadó működik.
szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hatilap. 1879 jan. 1. indította meg Méhner Vilmos Budapesten mint kiadótulajdonos és azon év dec. 21-ig Kuliffay Ede szerkesztette, a szerkesztő azonban a lapon nincsen megnevezve; attől fogva Áldor Imre szerkesztette a lapot, 1880-tól 1881 febr. 13-ig Németh Béla, 1882-től Komócsy Lajos, 1885 máj. 10-től 1886 szept. 26-ig Sziklay János dr., 1888-tól Murányi Ármin dr. mint kiadó-tulajdonos szerkesztette a lapot, 1889-től Brankovics György, 1891 május 17-től Tolnai Lajos dr. a szerkesztő és Murányi Ármin dr. a felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. A lap hetenkint jelenik meg kis 4-rét két íven, Hölgyek Lapja címü félívnyi divattudósítással és félívnyi regénymelléklettel, zöld borítékban és a szöveg közé nyomott rajzokkal.
képlet, képletes, a statisztikában általán az átvitt értelmü kifejezés, mely a dolog helyett mintegy a képmását nevezi meg. Természetéről és fajairől l. Szókép.
vagy Bécsi Képes Krónika (Chronica de rebus gestis Hungarorum), a magyar történelem XIV. századbeli egyik legfőbb kútfőmunkája ismeretlen szerzőtől. Márk krónikájának is nevezik, mivel 1358 máj. 15. egy Márk nevü barát fogott hozzá, hogy «különféle régi krónikákból összeszedesgesse a magyarok régi és legújabb tetteiről (1342-ig) szóló történeteket». Mindössze csak 43 dátumot említ s igy sem egyszer téved az évszámokban; másrészt egy szemtanuhoz illő részletességgel szól kora némely eseményéről, p. Zách Felicián merényletéről, a Bazarád ellen való hadjáratról, a visegrádi kongresszusról, Károly Róbert temetéséről. Először kiadta Turóczy a maga krónikájának velencei, majd 1488. évi kettős (brünni és augsburgi) kiadásában; továbbá Bongarsius Jakab Frankfurtban 1660., Schwandtner János György Bécsben 1746., magyarul és latinul Szabó Károly 1867., a szebb képek másolataival együtt. A krónika 142 képét rendre közli újabban a milleniumi (Szilágyi-féle) magyar történelem is.