l. Kerekablak és Katalin kereke.
(vasúti). A közúti járóművek (szekér, hintó stb.) kerekeihez hasonlóan a vasúti kerekek is abroncsot kapnak, mely szitén utólag és pedig igen feszesen húzatik rá a kerék-csillagra. A vasúti kerékabroncs azonban sokkal vastagabb és mai nap kizárólag jó minőségü acélból készül és pedig a kocsik részére leginkább Martin-acélból, lokomotivoknál pedig többnyire öntött acélból. Az abroncs vastagsága a futókörön mérve új korában 50-80 mm. közt szokott változni s ha erősebben kikopik, többször is leesztergályozzák, mig csak 25-30 mm. vékony nem lesz, amikor újat húznak helyette a kerékre. Az abroncsok alakjának igen fontos szerepe van, mert a síneken belül lenyuló karimája (pereme) van hivatva első sorban arra, hogy a járóművek kisiklását megakadályozza. Az abroncsnak a kerékkoszorun való megerősítése kezdettől fogva élénken foglalkoztatta a vasúti szakférfiakat s törekvésük újabban oda irányul, hogy a koszoru az abronccsal oly módon köttessék össze, hogy azon esetre, ha az abroncs törést szenvedne (elpattanna) is, a kerékről még darabokban se válhassék le; a megerősítésnek azon régi módja tehát, melynél az összeköttetés átdugott csavarok vagy szegecsek segélyével történt, mai nap meghaladott álláspontot képez, minthogy nemcsak biztonságot nem nyujt a szakadt abroncsdarabok leválása esetén, hanem a szakadást még elő is segíti az által, hogy a csavarok v. szegecsek átdugásához szükséges fúrt lyukak az illető helyeken szelvénycsökkenést (gyöngítést) képeznek. Az abroncsnak, vagy csak egy darabjának leesése ugyanis nagy bajok forrása lehet, mert rendesen kisikamlást s a pálya megrongálását vonja maga után; azért a vasutak nagy áldozatoktól sem riadnak vissza, hogy a bajnak elejét vegyék. Legelterjedtebb nálunk, illetve Közép-Európában az abroncsok megerősítésének az a módja, mely szerint az abroncs külső felén kissé átfogja a koszorut egész kerületén, belső felén pedig egy szögvasformáju, vasból képezett karika fogja össze a koszoruval. Teles biztonságot azonban még ilyféle megerősítés sem nyujt, azért egyesek az abroncsot összehegesztik a kerék koszorujával, ami a kérdés megoldásának eddig legbiztosabb, bár még sok nehézséggel összekötött módja. Az abroncs-gyártásban kitünő hirnévnek örvend a Krupp-féle esseni gyár, valamint a bochumi bányatársulat is, mig hazánkban a resicai vasgyár szállít jó minőségü Martin- és tégely-abroncsokat mindenféle nagyságban.
a kocsikerék középső része, melyben a küllők összefutnak és mely a tengelyhez szükséges perselyt magában foglalja. Pótolja a gépeknél használt csapágyat. Kocsiknál szilfából, kőris- vagy hikkorifából készül. Legjobb megfelelő vastag, teljes rönkből ugy készíteni, hogy annak tengelye a rönkő tengelyébe essék.
a mondában Artus brit király tizenkét lovagja, kik udvari ünnepeken egy kerek asztalnál ültek, ami mindnyájuk egyenlőségét jelképezte. L. bővebben Artus.
a kerék sugarának kétszerese, a kerék sugara alatt pedig rendszerint azt a hosszuságot értjük, melyben a kerék kerületén működő erő a kerék középpontjától a kerékbe kapaszkodik. Igy például fogaskerekeken a kerék átmérője alatt az osztókör átmérője értetik. Kötélkerekeken a kerékre hajló kötél középvonala által alkotott kör átmérője stb.
még a XIX. sz. elején is használt s főleg rablók, gyilkosok, gyujtogatók ellen alkalmazott minősített halálbüntetés. L. Halálbüntetés végrehajtása.
v. kerékdob, a gőzhajók kerekeinek befödelezése, vaslemezekből alkotott boltozat, melyben a kerék jár.
a kompozició külső befejezése, amennyiben a művész gondot fordít arra, hogy a műből semmit ki nem felejtsen és minden részt az illendő arányban és rendben adjon elő. Sok mű hanyagságban és egyenlőtlenségben szenved.
Keletkezik a csap és a küllők düléséből. A csap dülésének célja, hogy a kerék rossz úton ne törekedjék a csapról kifelé leszaladni, hanem inkább ütközzék ilyenkor a csap tövében levő ütközőperemhez. Más célja a K.-nek még az is, hogy a kerékről a sár ne a kocsiba, hanem attól kifelé hányassék. Hintóknál a kerekek dülése folytán a szekrényt fölül kiszélesbíthetjük, tehát ugyanazon nyomtávolság mellett kényelmesebbé és kellemesebb formájúvá tehetjük. A küllők dülésével ezeknek lapos kúpalakot adunk, miáltal azok a tuloldalról jövő lökéseknek boltozatos alakjuk folytán jobban ellenállhatnak. Igen nagy terheket vivő kocsiknál a küllők feleszámát jobbra, másikat balra dülesztjük, hogy a kerék két irányból jövő oldallökéseknek ellenállhasson. A kerék dülése rendesen a kerékátmérőnek 1/12-1/14-e és el van fogadva, hogy ez az átmérő 1/8-át tul ne haladja.
(ásv.), l. Bournonit.