költői és népies nyelven a. m. tavasz, minthogy ezen évszakban ébred fel a természet, ekkor kel ki amaz állapotból, mely külsőleg a teljes dermedtséggel egyenlőnek mutatkozik.
(növ.), l. Kikirics.
l. Csinozás és Cserzővargaság.
szinnyomtatás, festés és fehérítés céljából külföldre kivitt és onnan szinezve, festve és fehérítve visszaérkező árucikkek határon történő átmenetelét jelenti. E forgalom szabályozásáról intézkedik az 1880. XXIX. t.-c. a német vámterületre vonatkozólag, amennyiben e törvény felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy a kikészítési forgalma 1881 junius 30. terjedő időtartamra szabályozza. Ugyanez ügyben rendelkezik az 1881. LXVIII. t.-c. 1882 dec. 31. terjedő időre vonatkozólag, rendelvén egyszersmind, hogy a későbbi K. a vámtarifa megfelelő határozatai szerint kezelendő.
irott előadásban valamely egyes mondatnak új sorral való kezdése. Továbbá maga ezen új sorral kezdett mondat vagy mondatcsoport is.
(bány.), a legnagyobb átmérőjü fúró, mellyel a repesztő lyuk fúrását kezdik.
v. kikinos (növ.), l. Ricinus.
a. m. herold (l. o.).
(Nagy-), rend. tan. város Torontál vármegyében, (1891) 3758 házzal és 22,768 lakossal (1850. 13,866), kik között 3519 magyar, 5719 német, 434 oláh s 12,855 szerb, hitfelekezet szerint 8484 róm. kat., 13,207 gör. kel., 144 ág. evang., 117 helv. és 670 izraelita van. Nagy-K. a vmegye legcsinosabb városai közé tartozik, melyet a befásított Nagy-utca két részre oszt. Székhelye a járási szolgabirói hivatalnak, egy kir. törvényszéknek, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek, csendőrszárnya- és szakaszparancsnokságnak, van községi (6 oszt.) magyar gimnáziuma, felső leányiskolája, keresk. és iparostanonciskolája és szövőiskolája. Itt jelenik meg a Torontáli Közlöny (XIV. évf., szerk. Kiss Károly) és a Délvidék (II. évf., szerk., Szörényi Lipót és Koos István) címü hetilap és a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (IX. évf., szerk. Bartók Géza). Kereskedelme és forgalma élénk, gabonakereskedelme és malomipara jelentékeny. Üzleti életét pénz- és hitelintézetei emelik, u. m. két takarékpénztár, népbank, takarék- és előlegegylet; az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, telefonállomása, postatakarékpénztára. 28,623 ha. területü határa termékeny, s jó gabonát, gyümölcsöt (eper) és bort terem; a marhatenyésztés is jelentékeny. Nagy-K. azelőtt székhelye volt a róla nevezett kiváltságos délmagyarországi szerb kerületnek, melyhez kivüle még Mokrin, Keresztur, Jozefova, Karlova, Basahid, Frányova, Melence, Kumánd és Taras községek tartoztak; ezek szerb lakosságának legnagyobb része 1752-53. népesíté be a községeket, amiőn a tisza-marosi határőrvidék feloszlattatott. A kerületnek (1870) 62,209 lakosa volt. Az 1876. évi XXX. t.-c. a kerületet Torontál vmegyébe kebelezte és a lakosság a kincstári földeket magához váltotta.
(növ., kivisics, kikercs, kükörics, kükerics, kikerics, kükörcs, kükercs, vetővirág a Balatonnál, ebvirág, guzsalyülő virág, guzsalyvirág, őszike, őszi kükörcsin, pücsökkoma, azaz tücsökkoma Baranyában, törpe vagy fejes zászpa, Colchicum Tourn.), a róla nevezett család sajátságos füve, 30 (hazánkban 6) fajjal az óvilágban. Leple szines tölcsérforma, a széle hatfelé hasadt, a lepelcsöve nagyon hosszu, egészen a hagymagumóból nő ki. Hirtelenében azt gondolhatnók, hogy a K. virága hosszu nyelü, de ami virágnyélnek látszik, az tulajdonképen a szirom (lepel) csöve, s lehat egész a föld alá. Hat himje a szirom csöve torkához nő. A termő egész lent, a gumó aljához közel van, három hosszu termőszálat bocsát a szirom csövén végig, s görbült bibéjével a himeken is túl emelkedik. Tokja felfuvódott, háromrekeszü. A C. autumnale L. őszkor virágzik levéltelenül, virága rózsaszin s ugy tetszik, mintha valaki leszaggatott puszta virágokat szurkált volna a száradó őszi fű közé. Levele meg termése csak jövő tavaszra lesz (filius ante patrem); levele széles-szálas v. szálas-lándsás. A K.-et már a régiek ismerték és efemeron-nak (a. m. egy napra való v. mulékony) nevezték, s azt hitték róla, hogy a gumójától még aznap meg kell halni. A régiek Colchica venená-ja ettől a fűtől, v. colchisi Medea méregkeverőnőtől kapta nevét. A C. arenarium W. et Kit. benszülött magyarföldi. Hazánk flórájának nevezetessége továbbá a C. Bertolonii Stev., mely a harsányi hegyen tavaszkor levelestől virágzik. V. ö. Borbás, A K. félig zöld virággal (Term.-tud. Közl. 1880); továbbá A Magyarföldi K. (u. o. 1886); Melanthaceae florae Croatinae, Oesterr. Bot. Zeitschr. 1876.
A K. legmérgesebb növényeink egyike, colchicin-tartalma miatt. Mérgezések rendesen ugy történnek, hogy más gyökerekkel vagy levelekkel tévesztve össze, megették. A mérgezés jelei (melyek 2-3 óra mulva szoktak megjelenni), szomjuság, égető érzés a szájban, hányás, vizes vagy véres hasmenés, kólika, összeesés, enyhébb görcsök; a halál néha már 5 cg. colchicin után bekövetkezik, mert épp ugy mint az aconitin, a középponti idegrendszert és a szivet erősen megtámadja. Gyógyítás céljából ma már csak reumánál, köszvénynél adják, itt is ritkán, részint erős méreg volta, részint amiatt, mert hatása felhalmozódik alattomosan. A gyógyszerész tinkturát és bort (vinum cochici) készít belőle.