1. K. (Bajisora), kisközség Torda-Aranyos vmegye alsó-járai j.-ban, (1891) 723 oláh lak., aranybányával. - 2. K. (Kizbánya), kisközség Szatmár vmegye nagybányai j.-ban, (1891) 733 oláh lak.; ezüstérc- és ólombányái vannak.
l. Belt.
nagyközség Komárom vmegye gesztesi j.-ban, (1891) 3398 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt van egyik legnagyobb m. kir. álladalmi ménes, mely 1854. alapíttatott, egyedül csak az angol telivér és félvér tenyésztésére. Létszáma (1893) 646 ló, melyből a telivér törzset 14 mén, 22 kanca, a félvér törzset 2 mén és 186 kanca képezi. A ménest a némeskar parancsnoksága alatt 5 tiszt kezeli, a legénység száma 250. A ménesbirtok területe 6330 ha. és ezen nagymérvü igásló-, szarvasmarha, juh- és sertéstenyészet áll fenn; időnkint az állathizlalást is űzik. Van itt továbbá gőzmalom, téglaégető, gépműhely. A némesbirtok saját területén népiskolát tart fenn. Itt jelenik meg a Kisbér és Vidéke c. hetilap (IV. évf.). V. ö. Brückner, Geschichte des kgl. ungar. Staatsgestüts zu K. (Bécs 1885).
gazdasági cseléd. - K. a magyar mitologiában, l. Göncölszekere.
a községi birónak segédje.
Nemzetgazdasági szempontlból való megkülönböztetése azon mezőgazdasági birtoktesteknek, amelyeknek járadéka magában véve nem volna elég arra, hogy megéljen belőle tulajdonosa, éppen ezért ennek még saját testi és szellemi munkájával is hozzá kell ahhoz járulnia, hogy földjének jövedelméből és személyes munkájának djjából magát fentarthassa. A K. tehát nem a birtok terjedelme szerint alakuló fogalom, hanem gazdasági okok és körülmények határozzák meg azt. A művelési ágakat tekintve, a K.-on tulnyomó mértékben a magtermelés van elterjedve. Ha valamely országban a K.-ok száma és összes területe felülmulja, vagy csak jelentékenyen megközelíti a nagybirtokokat, akkor a következő fontos előnyök mutatkoznak a K.-okon: a) magángazdasági szempontból: a tulajdonos maga művelvén földjét, teljesen kiismeri s nagyobb körültekintéssel iparkodik azt hasznosítani; az üzem költségeit a közvetlen felügyelet nagyon apasztja; b) közgazdasági tekintetben. megkönnyíti a népesség szaporodását, miáltal a munkabérek mérsékeltebbek lesznek, a nemzeti munka mennyisége pedig növekedik; a nemzeti jövedelem egyenletesebben oszlik meg; az ipar fejlődésének kedvez, mert tömeges szükségletek támadnak nyomán; c) társadalmi és politikai tekintetben: a népesség egyenletesebben oszlik el, vidéken él és nem tódul nagy tömegekben a városokba; a földtulajdon elterjedése nagyobb politikai állandóságra és demokratikus intézményekre vezet. Hátrányai is mutatkoznak azonban a K.-oknak, ha aránylag nagyobb mértékben fordulnak elő; nevezetesen a földek kisebb gazdasági intelligenciával műveltetnek, a sok mesgye és rét nagy területet von el a műveléstől, a munkaerőt nem igen lehet felhasználni, a ksibirtokosok csekély hitelképességük mellett a talajjavításokra és más befektetésekre szükséges tőkéket vagy éppen nem, vagy csak drágán szerezhetik meg s igy belterjesebb művelésre alig nyilik e téren alkalom. Ezek a hátrányok még különösebben és veszélyesebben lépnek fel akkor, ha a K.-ok elaprózódnak, ami sok esetben a nagymérvü kivándorláshoz vezet. V. ö. György E., A kisbirtoki hitelszervezet kihányai (Budapest 1885); Kakujay Gy., A kisbirtoki földhitel szervezése (u. o. 1876); Kubinyi Lajos, Kisbirtokosok tanácsadója (u. o. 1893). L. még Agrár-politika.
1880. alakult, felállításáról az 1879. XXXIX. t.-c. intézkedett, amely különböző állami kedvezményeket biztosított számára, sőt mindjárt megalakulásakor a kincstár maga 1/2 millió forinttal alapító lett. Szövetkezeti alapra van fektetve. Tagjai kétfélék, vannak közöttük alapítók és ezeken kivün tagja mindenki, aki kölcsönt vesz fel tőle. Csupán jelzálogi biztosítás mellett ad kölcsönt földbirtokra. 300 frttól kezdve bárkinek kölcsönöz; egy-egy kölcsönösszeg maximuma 20,000 frtban van megállapítva s rendszerint nem haladhajtja felül a birtok értékének felét. Az intézet kölcsöneit záloglevelekben adja, de a zálogleveleket maga értékesíti, előre tudatván a felekkel, hogy a záloglevelek minden 100 frtnyi névértékéért hány frt készpénz fog kifizetni. Ez idő szerint 41/2 és 5%-kal kamatozó zálogleveleket bocsátanak ki s a kamaton felül csekély kezelési költséget számítván fel, olyan egyenlő félévi annuitásokat állapítanak meg, hogy 15, 17, 22, 331/2 vagy 50 év alatt a kamatok fizetésével egyidejüleg törleszthető le a kölcsön összege is. Az ily feltételek mellett megküldött kölcsönt az intézet egyáltalában nem, az adós ellenben bármikor felmondhatja. Az intézet összes jelzálogkölcsöneinek állománya az 1892. év végén volt 12,43 millió frt, melynek fedezetéül 30,88 millió frt értékü ingatlan volt lekötve. Hasonló céllal és szervezettel alakult meg 1873. a Kisbirtokosok földhitelintézete, amely azonban 1879. hűtlen kezelés miatt megbukott.
Budapest vidékén (a budai oldalon) az alsó oligocén legfelső emeletébe való tályag, melyből Budán a téglavetők agyaga készül. L. Harmadkor.
feladata 3-6 éves gyermekeket egyrészt a szülők távollétében ápolni és gondozni, másrészt a rendre és tisztaságra szoktatni, szellemi és erkölcsi fejlődésüket előmozdítani. Hazánkban a K. intézménye Brunswick Teréz grófnő kezdeményezésére már 1828. lépett életbe. Állami rendezését az 1891. XV. t.-c. tartalmazza. Megkülönböztetendők az egyebekben egy célre szolgáló: a) kisdedóvó intézetek, melyek kisdedóvónők, és b) gyermekmenedékházak, melyek dajkák felügyelete alatt állanak; utóbbiak v. állandóak, vagy ideiglenesek, u. n. nyári gyermekmenedékházak. Kisdedóvóintézeteket és gyermekmenedékházakat felállíthatnak az állam, a községek, a hitfelekezetek, jogi személyek és - de csak engedélyezés mellett - magánszemélyek is. A kisdedóvóintézetek és gyermekmenedékházak kellékeit és munkakörét, felállításuk és fentartásuk kötelezettségét, igazgatását és felügyeletét a törvény határozza meg, mely egyúttal kisdedóvónőkről és dajkákról s a kisdedóvónőképző-intézetekről is intézkedik. Minden törvényhatósági joggal felruházott város, minden megyei székhelyül szolgáló község, ugyszintén minden község, amelyben az évi egyenes államadó 15,000 frtot meghalad, kisdedóvó intézeteket felállítani s fentartani köteles. A törvénynek megfelelő és segélyre szoruló intézetek állami segélyezésben részesíthetők. Szülők és gyámok, ha csak nem igazolják, hogy a gyermek otthon is kellő gondozásban és felügyeletben részesül, gyermekeiket pénzbirság terhe alatt a helyben létező kisdedóvó intézetbe, vagy gyermekmenedékházba járatni kötelesek.
Benedek, Pázmán Péternek hű embere és kegyeltje, szül. Szécsényben 1598., megh. Jászón 1660 jun. 22. Teologiai éveit Rómában töltötte, onnét Pázmán udvarába, majd Püspökire és Selyére került, mint lelkész. Később esztergomi kanonok lett, 1644. már szerémi, 1646. nagyváradi, 1648. pedig egri püspök lett. Mint a restauráció embere, egyik főcélja volt a katolicizmusnak visszahódítani az országot. E célból vette rá a királyt ki, hogy Kassán a jezsuitán részére egy kollégiumot alapítson. E célját 1654. érte el s már 1657. 60,000 forintot tesz le a Kassán alapítandó akadémia alapjául, melynek a jezsuita-rend vezetése mellett hittudományi, bölcsészeti és jogi kara volt. Végrendeletében kassai házát, gönyői birtokát és 30,000 frtot hagyományozott a Kassán létesítenő papnevelő-intézet javára. Művei: Cantus Cathilici (Régi és Új Deák és Magyar Egyházi Énekek és Litániák. Anno MDCLI. Nagyszombat). E művet Toldy Ferenc Ragyóczi Péter egri kanonoknak tulajdonítja.