l. Egyházi rend.
l. Hatalmaskodás.
l. Rokonsági nevek.
l. Kivonás.
l. Regále.
azok a jogügyek, amelyekben a pertárgy csekélyebb értékkel bir (Bagatelle). A közönséges polgári eljárást, hosszu határidővel, költséges alakszerüségeivel, csak célszerütlenül lehet alkalmazni jelentéktelen összegek és egyéb csekély értékü tárgyak iránti igényeknél. Ezen kivül a rendes biróságok tevékenységét a fontosabb és föltétlenül általuk elintézendő ügyektől elvonjuk, ha a legcsekélyebb tárgyu jogügyek elbirálását is az ő hatáskörükbe utaljuk. Ezek a tekintetek sok helyütt arra birták a törvényhozást, hogy az ilyen ügyek számára rövidebb, gyorsabb, egyszerübb eljárást szabályozzanak, sőt hogy azokat bizonyos korlátok között a rendes biróságokon kivüli hatósági szervek által elintéztessék. Ebben az irányban rendelkezett minálunk az 1877. XXII. t.-c., mely az 50 frtot meg nem haladó pénzkövetelések, a mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a 100 frtot meg nem haladta, a bérelt lak kiürítése, a hasznobérlet visszabocsátása, mesgyeigazítás, sommás visszahelyezés iránti ügyeket meghatározott kisebb érték határáig és még egyéb ügyek számára külön egyszerü, rövidelges eljárást állapítot meg, ezekben a felebbezést kizárta, jogorvoslatul egyedül a semmiségi panaszt, taxative meghatározott esetekben hagyta meg és amaz ügyekben birói hatáskörrel a kir. járásbirákon kivül a szolgabirákat és a békebirákat is felruházta. A törvény ezekben a K.-ben követendő eljárás külön részeként szabályozta a községi biráskodást. Ez alá utalt a 20 frtnyi értéket meg nem haladó ingóságok iránti kereseteket azzal, hogy az a fél, aki a községi biróság határozatával meg nem elégszik, az eldöntött ügyet 8 nap alatt a járásbiró elé viheti, aki abban a K.-re megszabott eljárás szerint jár el. Ez a törvény a gyakorlatban be nem vált. Ezért az 1893. XVIII. t.-c. hatályon kivül helyezte annak rendelkezéseit, amennyiben nem a községi biráskodásra vonatkoznak. Mindamellett ez a törvény is különös figyelembe vett azokat a jogigényeket, amelyek addig a K.-ben követendő eljárás alá tartoztak és a községi biráskodás körén kivül estek és ezeket az ügyeket gyorsabb és egyszerübb elbánásban részesítette. Igy: az ilyen ügyekben hozott marasztaló itéletek, tekintet nélkül a felebbvitelre, végrehajthatók; hogy azokban a járásbiróság itélete ellen felebbezésnek nincs helye; hogy ez ellen az itélet ellen csupán a törvényszéknél, csupán felülvizsgálati kérelemmel lehet élni és hogy ennélfogva a felebbviteli, a felülvizsgálati biróság az elsőbiróságilag megállapított tényállásokat nem teheti megvizsgálás tárgyává.
v. alsóbb prelátusok (praelati minores), a püspöki hatóság alól kivett és a püspökihez hasonló, de nem teljes hatósággal (jurisdictio quasi episcopalis) birnak. A K. háromfélék: a) Praelati nullius (t. i. dioecesis), kik a püspökmegyei kötelék alól teljesen kivett, tehát egy püspöki megyéhez sem tartozó területtel birnak, amelyen a püspöki hatalommal csaknem teljesen egyenlő hatóságot gyakorolnak. Ilyen nálunk a szt. mártoni pannonhalmi főapát; b) oly prelátusok, kiknek van ugyan területük, de az v. a püspöki megyébe be van kebelezve, v. a prelátusnak hatósága csakis a területnek bizonyos lakosaira, p. csak a prelátus egyházához v. a szerzetéhez tartozó egyénekre terjed ki; ilyenek a rend-generálisok, tartományi főnökök; nálunk a tihanyi, dömölki apát; c) oly prelátusok, akiknek nincs területük s csakis valamely egyház, intézet, zárda fölött különös kormányzati jogokkal birnak; ilyenek a zárdafőnökök, káptalani méltóságok stb. A praelati nulliusokat Semiepiscopi-nak (félpüspököknek) is nevezik.
(minoritas), valamely dolognak v. mennyiségnek felénél kisebb része, avagy mennyiség, mely a másikhoz viszonyítva, ennél kevesebb egységből áll. A mai alkotmányos államokban, miután a közhatalom a polgárok részesedésével kezeltetik, a többség és K. kérdése különös politikai jelentőségre emelkedett. A választásoknál, szavazásnál, határozásnál a többség a polgárok vagyis a jogosultak összességének helyébe lép; a többség határozata, mint közakarat jelentkezik és igy az államhatalom kezelésére öntő befolyással bir. A K. pedig, ámbár szabadon használhatja az alkotmányos eszközöket (sajtó, diskusszió szabadsága, egyesületi, gyülekezeti jog), hogy álláspontjának a többséget megszerezze, de mig ez tényleg be nem következik, véleményét a közügyekben nem érvénesítheti, a többség akaratának alárendelt és az országgyülésen esetleg kellő képviseletre nem talál. Ezeket elkerülendő, több elmélettel találkozunk a kisebbségi képviselet érdekében. Igy a francia Considérant szerint minden párt, számarányának megfelelően, külön választana képviselőket; Gart Marschal javaslata oda irányul, hogy a kerület több képviselőt választ, de a választó szavazatait egy jelöltre is adhatja (kumulativ választás); lajstromos szavazásnál a kerület több képviselőt választ és a választó ezek számának megfelelően több jelöltre adja szavazatát; korlátolt lajstromos szavazás, melynél a kerület p. 5 képviselőt küld, de a választó csak 3-4 jelöltre szavazhat; elméletben számos hive van az angol Hare-féle rendszernek, mely a népképviselet egységét veszi kiindulási pontul és a választás nem helyi, hanem személyi kerületek szerint történnék, a választók az ország bármelyik jelöltjére szavazhatnának; pártolja ezt különösen Stuart Mill, azzal a megtoldással, hogy a szavazatok mérlegeltessenek is, magasabb műveltség több szavazattal birjon (többes szavazat).
a. m. kisafa (l. o.).
királyi táblai birák, akiket a miniszter, törvényben nyert felhatalmazás alapján, a m. kir. Kuriánál az ügyment gyorsítása érdekében alkalmaz. A királyi itélő táblák szervezése, az u. n. táblai decentralizáló előtt a budapesti királyi táblánál királyi törvényszéki birák szinte K.-ként működtek.