(oláhul Kislanou), az ugyanily nevü járásnak és Besszarábia orosz kornyázóságnak fővárosa, érseki székhely, 160 km.-nyire Odesszától, vasút mellett, (1892) 123,620 lak., dohány-, szeszgyártással, faggyufőzéssel; élénk gabona-, pálinka-, bőr- és gyapjukereskedéssel; számos templommal, több középiskolával, papi szemináriummal, kertésziskolával és városi könyvtárral. K. két főrészből áll; az alsó város a Bik folyó partján, a felső város pedig 223 m. mgas dombon épült. K. külseje egy nagy falué. Legnagyobb épülete egy tornyos nagy börtön. 1812., midőn az oroszok hatalmába került, lakóinak száma csak 7000 volt.
l. Ipar, Iparpolitika és Házi ipar.
Krisztus körülmetéltetésének ünnepe, a szoros értelemben vett karácsony 8-ik napja, összeesik az újév napjával. Ez ünnep keletkezésének ideje bizonytalan, de hogy már a legrégibb időkben is megtartatott és hogy tényleg ünnep számba ment, számos körülményből kitünik.
a Kárpátok északnyugati határláncolatának legdélibb tagja, mely Pozsony vmegyében Dévény és Pozsony közt a Duna balpartján kezdődik s ÉK-i irányban a vármegyén végighúzódva, végső ágaival Nyitra vmegyébe is lép át. A K. szabályosan kifejlődött gerinces hegység, mely mintegy 70 km.-nyi hosszuságban és 10-20 km. szélességben terül el s a Morva lapályát a kis magyar alföldtől választja el. A hegység Dévénynél, a nagy gránit-kőbányáitól ismeretes Dévényi tetővel (514 m.) kezdődik, mely a főgerinctől kissé elkülönített csoportot képez; innen ÉK-felé a következők a főbb csúcsai: Zerge-hegy (439 m.), Nagy-Bánya (445 m.), Volhovisko (598 m.), Kasparova (614 m.), Smelech (709 m.), Ördöghegy (747 m.), Viszoka (754 m.), Bila-szkala (570 m.), Rachsthurn (748 m.), Vidata (631 m.) és Wetterling (724 m.). A főgerincet néhány mélyebb nyereg barázdálja, melyen át közlekedési utak vezetnek; az oldalágak általában véve rövidek, nagyobb kifejlődésü az Ompitál és Felső-Diós felé húzódó ág. A Nádas és Jablonic közti horpadás választja el a K.-at a Brezovai hegycsoporttól (l. o.) s egyúttal É-i határukat jelzi. A Bila-szkala és Wetterling közti szakasza a feltünő dolomitsziklákról Fehérhegység nevet is visel. Egyébként a K. magvát gránit teszi, melyet gnájsz fed; É-felé jura- és triaszképletek telepednek a kristályos kőzetekre, helyenkint melafir-kitódulások vannak. A hegységet szegélyező előhegyeket és dombokat a Ny-i oldalon részint lajtamész és homokkő, részint homok és kavics alkotja. A K. és Fehérhegység mészhegyeiben több helyütt barlangok vannak, közülök legnevezetesebbek a detrekői barlangok. A K. hegysége szép s kedves alkotásu; tetői többnyire gömbölyded, hosszukás kúpok, az előhegyeket és dombokat, különösen a DK-i oldalon, gyönyörü szőllők és gyümölcsösök foglalják el, magát a hegységet szép lombfaerdők fedik, a legmagasabb tetőkön fenyvesek is mutatkoznak; a hegység Ny-i oldalán, Stomfa és Nagy-Lévárd közt a Pálffy herceg óriásai vadaskertje és fenyves erdeje van, mely a Morva lapályánának nagy részét is elfoglalja. A K.-ban több helyütt bányászat is folyik, igy Máriavölgy közelében palakőre, Borostyánkő mellett rézre, Bazin mellett aranyra és kénkovandra; azonkivül nagy kőbányák számos helyen (főleg Dévény) vannak, Pozsony közelében és Szt. Györgyön (vasfürdő) s Bazin mellett fürdők is vannak. A hegység belsejében csak kevés község van, de mindkét tövében sűrün sorakoznak a községek és városok, mint Pozsony, Szt. György, Bazin és Modor; utóbbi hely mellett hamar hirre kapott erdei villa-telep terül el. Számos érdekes vár Pozsony (Vöröskő) és várrom (Borostyánkő, Szt. György, Detrekő, Szomolány, Nádas) is ékíti a kies hegységet, melyet a vasutak most már mindkét oldalról hozzáférhetővé tesznek.
azok, akik az árukat kicsinyben leendő továbbadás végett a nagykereskedőktől vagy a termelőktől beszerzik. A kiskereskedés ipartörvényünk szerint engedélyhez nem kötött szabad ipar. A K.-re, amennyiben üzletük a kisipar körét meg nem haladja, a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi cégekre, a könyvekre s a cégvezetésre vonatkozó intézkedései nem alkalmazandók. L. még Kereskedelem.
l. Életkor és Nagykorusítás.
város, l. Félegyháza (2).
város, l. Halas.
község, l. Lacháza.
község, l. Majsa.