l. Vizállás.
v. kisze, török egyipt. pénz. L. Erszény.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye újvidéki j.-ban, (1891) 3920 tót lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Exsiccatio.
kisze, a Ciberebába szó alatt tárgyalt szalma- v. rongyváz másik neve, melynek teljesebb alakja a cibere-leves szláv neve: kiszelica (a. m. savanyu lé), vagy elmagyarosítva kiszőce. Minthogy a télkihordás ama nagyon elterjedt népszokását, melynél a K. szerepel, ott, ahol a telet ábrázoló báb e nevet viseli, virágvasárnapján gyakorolják (v. ö. Ipolyi, Magy. myth. 295 s. k. l.), e bőjt végére eső időpont miatt a szokás jelentése utóbb a néptudatban eredeti értelmét elvesztvén, a bőjt kihordásának szinét öltötte fel. Erre vallanak a báb K. nevén kivül azok a dalok is, melyek kikisérése közben egyes helyeken énekelnek. Ilyen az Ipolyinál idézett dal eleje is, amely igy szól:
Haj ki kisze, haj ki;
Menj ki Kisze, Keszőce,
Jöjj be sunka, jöjj be;
Jöjj be sódar s gombóca.
A szokásról részletesebben, l. Télkihordás.
ürühúsból készült becsinált, citrommal savanyított lében, fűszerezve és apró gombócokkal tarkítva. A magyarországi szerbeknek kedves eledele.
kisközség Temes vármegye rékási j.-ban, (1891) 1435 oláh lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár.
kisközség Arad vmegye borossebesi j.-ban, (1891) 1624 oláh lak.
a. m. exhausztor (l. o.).
(héber), a zsidó polgári év harmadik, a vallási év kilencedik hava, mely 30 napból áll.