a. m. Kizljar (l. o.).
kozák falu Sztravropol orosz kormányzóságban, 73 km.-nyire Pjatigorszktól, az El-Kuma forrása közelében, vasút mellett, szép vidéken, (1885) 1722 lak., vastartalmu ásványvizforrásokkal, melyek egyike, a Nardszan, 24 mp. alatt 126,000 akó vizet szolgáltat.
város angol K.-Afrika szomáli partján, mintegy 9000 lak., kik parti kereskedést űznek.
(arab) a. m. osztályrész, sors; a mohammedánok a fátum jelölésére használják.
l. Kiszebáb.
közép-kaukázusi hegyi néptörzs, mely a csecsencek és thúsok számos kisebb törzseit foglalja magában. L. m. Csecsenc.
(helyesebben Krisna), 1. elő-indiai 1280 km. hosszu folyó Bombay presidencyben, a Ny-i Ghats K-i lejtőjén, Mahablesvar szanatorium közelében, 1370 m. magasban ered. Felső és alsó részében vizét öntözésre is használják. Vizterülete 240,000 km2. - 2. K., az ugyanily nevü folyó deltáját magában foglaló disztriktus Madrasz presidencyben, 21,939 km2 területtel, 1.548,480 lak., Gantur fővárossal.
folyó, l. Kisuca.
(Kisuca-Újhely, Horne-Novemeszto, Kisuc-Neustadt), nagyközség Trencsén vmegye kiszuca-újhelyi j.-ban, (1891) 1789 tót lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
l. Ká'ba.