(ejtsd: kittszn), county Minnesota É.-amerikai államban, 5890 km2 területtel, mintegy 1000 lak.
jeles, derekas, kitünő érdemekért megdicsérés, méltatás, magasztalás, cím- v. rendjelek adományozása. L. még Hivatalfenség.
l. Felségjogok.
a katonai nevelő intézetekben a növendékek által a gelléron viselt sárga sávok; a kitünően tanulók kettős, a jól tanulók egyszerü sávot viselnek, mig a csak elégséges eredménnyel haladók gallérjaikon sávot nem viselnek. Néha a rendfokozatot mutató jelvényeket is kitüntetésnek nevezik, de helytelenül; ezek hivatalos elnevezése rendfokozati jelek.
a geodeziaban pontok vagy vonalak megjelölése. A vonalakat rendesen csak egyes pontjaival jelölhetjük. A jelek különbözők aszerint, hogy milyen távolságra és milyen pontossággal kell látszaniok. Egyszerü cövekek melléjük tűzött zsindelyen számozva akkor kellenek, ha mérés közben a pont fölé lejtmérő vagy tachimeteres léccel fel kell állni. Ideiglenes jelölésre szolgálnak fehér és vörös szinüre festett karók, alul vasalva, felső végükön lobogóval vagy anélkül. Állandóbb, messziről látható jelek a nagyobb póznák, melyekre fent két deszkadarab van egymásra merőleges irányban felszegezve és fehérre meszelve. Nagyobb mérnöki munkáknál, mikor a jelnek 10-20 km.-re kell látszani (távcsövön keresztül) vagy gerendákból piramist ácsolnak, fent bedeszkázzák és fehérre festik. Hogyha a pontot nagyon messzire akarják láthatóvá tenni, akkor a heliotropot (l. o.) vagy éjjeli méréseknél az elektromos lámpát használják. Olyan esetben, mikor nem lehet a földbe karót ütni, vagy póznát leásni, mint p. városok felvételénél a kövezetbe v. egyéb burkolatba, akkor kitűző állványokat, egyszerü három lábban megtámasztott karókat használnak.
az ugyanily nevü kerületi kapitányság székh. Tirolban, 77 km.-nyire Innsbrucktól, a K.-i Ache és vasút mellett, 737 m. magasban, a tág kilátást nyujtó Kitzbühlerhorn lábánál, (1890) 1981 lak., közelében rézércbányával; szép környéke miatt kedvelt nyaralóhely.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Alsó-Frank kerületben, a Majna jobbpartján, vasút mellett, (1890) 7507 lak., nagy sör- és festékgyárakkal, gőzmalommal, bor- és sörkereskedéssel.
város Kiang-hszi khinai tartományban a Jang-ce jobb partján. 1861 óta az idegeneknek megnyitott kikötők közé tartozik. A kivitel mértéke (1892) 6,21 millió tael, ebből esik teára 4,46 millió tael; a bevitel értéke: 5,62 millió tael, ebből esik opiumra 1,78 millió tael, indiai pamutfonalakra és kelmékre 1,02 millió tael. K. egyike volt azon khinai városoknak, amelyeket 1853. a taipingok elpusztítottak.
fővárosa Hainan (l. o.) szigetnek.
(Szaikaido), a japán szigetek egyike, Nipontól DNy-ra a Szimono szeki (szoros), a Bugo-csatorna, a Hirado- és Van Diemen-szorosok közt. Területe, a hozzá tartozó kis szigeteket is beleszámítva 43,614 km2, lakóinak száma (1892) 6.270,863, 1 km2-re 144. Számos öböl nyulik bele; ezek közt a legmélyebb a Kagoszimai. Partjai közül a kis szigetek nagy számmal terülnek el. Magaslatai a sziget főtengelyének irányát, északdéli irányt követnek; alapjuk kristályos kőzetekből áll, amelyeken sok helyen trachit, tuffa települt le. A legmagasabb vulkáni csúcsok az Aszo-take (1600 m.) és a Kiri-szima-jama (1672 m.), alacsonyabb az Uzenszan (1250 m.). A legnagyobb folyó a Szira. A vulkánok közelében sok a meleg forrás és a kénbánya. A kerületek, amelyekre be van osztva, a következők: Fukuoka, Nagaszaki, Kumamoto, Funai és Kagoszima. Legnagyobb városa, amely az európai kereskedelemnek is meg van nyitva: Nagaszaki.