(vörös homok), sivatag Orosz-Turkesztánban, az Amu- és Szir-darja meg a Kara-tau közt egyrészről és az Aral-tó közt másrészről. É-D-i irányban 350, K-Ny-i irányban pedig mintegy 600 km. a kiterjedése. Az egykori tengerfeneket homok és sok helyen szakszaul (Haloxylon Ammodendri) bokrok takarják. 2-3 m.-nyire a földben mindenfelé találni iható vizet.
v. Kubani-öböl, l. Taman.
(Szefid-rud), folyó Persia ÉNy-i részében; Ardilan tartományban erd, Azerbaidsanban fölveszi a Zangant és Karagult és útját az Elburz lábánál folytatja; azonban a Sah-rud fölvétele után hirtelen É-nak fordul és egy érdekes, szép szorosban áttör az Elburzon. A szoros bejáratánál Mendsil és Rudbar közt át van hidalva. Gilanban hosszu földnyelven folyik végig és igy torkollik a Kaspi-tóba. Nem hajózható.
(leánytorony), a Márvány-tengeren a Boszporus bejárásánál egyik kis szigeten levő torony, melyet világító toronynak használnak. Leander-toronynak is hivták, bár alaptalanul, kapcsolatba hozván a Hero és Leander mondával.
rendesen fekete herélt, vagyis bizanci eredetü elnevezéssel eunukh. A szultáni hárem őreit Kiszlar-agaszi-nak nevezik. Lásd Kapu-agaszi.
(Kiszljar), az ugyanily nevü járás székhelye Terek orosz kormányzóságban, a Terek balpartján, közel azon helyhez, ahol deltája kezdődik, (1888) 6429 lak., szőllő-, gyümölcstermesztéssel és halászattal. A citadellában van a hatóságok székhelye, körülötte terül el a tulajdonképeni város és e mellett van a katonai külváros, amelyben az oroszok laknak.
vadászati nyelven jelenti a adak használhatatlan belső részeinek, a gyomornak és beleknek (zsiger) és a használható részeknek (joh), a szivnek, tüdőnek, májnak, veséknek, az u. n. vadászrésznek kivételét. A nagyobb vadak K.-e régi szokás szerint az egész vadásztársaság jelenlétében bizonyos ünnepélyességgel történik. A vadat a földre rakott lombokra háttal fektetik. A vadász fejtől állva felmetszi a bőrt (csuhát) az álltól a szügyig, kihúzza a gégét, elvágván a nyeldeklőtől, erre bogot köt, hogy a bélsár ki ne jöhessen rajta. Most a hátulsó lábak közé állva, a végbélnyilástól (hullató) a mellkasig metszi fel a bőrt, majd a hashártyát és felnyul a gyomorhoz és a bekötött nyeldeklőnél fogva kihúzza a gyomrot és a beleket. Ezután kézzel kiszedi a faggyut, a gégével kihúzza a szivet, tüdőt, májat, végre a veséket. Ezután következik a bőr lefejtése és a hús feldarabolása.
l. Kiachta.
irodalmi kifejtéssel kethuda, persa eredetü török szó, a. m. segéd, kisegítő, házfelügyelő. E hivatal régebben ugy az állami hivataloknál mint a katonai tisztségekben is igen fontos volt. A nagyvezérnek a titkárja, vagyis az államtitkár a K.-bég, vagy más szóval vezir kjájszi (a vezér kájája), a belügyi dolgoknak állott az élén. A magyar nyelven kihája meg tihája alakban fordul elő e szó.
(Kjangri), szandsákság fővárosa Kasztamuni kis-ázsiai török vilajetben, a Kizil-Irmak egyik mellékvizénél, mintegy 9000 lak., sóbányával. K. az ókori paflagoniai Gangra.