bolgár város, l. Kösztendil.
l. Kutahia.
v. k. k., Ausztriában szokásos rövidjtése a kaiserlich königlich (császári királyi) kifejezésnek. K. und k. a. m. császári és (magyar) királyi.
a Karok és Rendek (Status et ordines) rövidítése
l. Klotzsch.
(Klyacsanovo), kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban, (1890) 823 rutén, német és magyar lakossal; ismeretes őstelep.
(ejtsd: klacskó) Julián, lengyel iró, szül Vilnában 1838 nov. 6. Königsbergben és Heidelbergában tanult, 1849-ben Párisba ment, később szerkesztette a Wiadomoscie polskie c. lengyel folyóiratot s 1869-70. az osztrák külügyminisztériumban udvari tanácsos volt. Művei: Une annexion d'autrefois. L'union de la Pologne et de la Lithuanie (2. kiad. Páris 1869); L'agitation unitaire en Allemagne (u. o. 1862); Etudes de diplomatie contemporaine (u. o. 1866); Les préliuminaires de Sadowa (u. o. 1868-69); Rocznini polskie (u. o. 1865, 4 köt.); Les deux chanceliers (Bismarck és Gorcsakov, 3. kiad. 1877; megvan magyarul is, ford. V. J. K., Budapest 1878); Causeries florentines (1880). K. kiadta Mickievicz levelezését is (1861).
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye és bányaváros, 22 km.-nyire Smichowtól, vasút mellett, (1890) 17,215 lak. Ausztria csaknem legnagyobb vasműveivel, amelyek 1893, 2500 munkást foglalkoztattak és mintegy 300,000 t. vasárut termeltek. Szénbányáiból (1893) 2650 munkás 676,000 t. kőszenet bányászott. Épületei közül a legjelentékenyebb a szt. Margitról elnevezett Bence-kolostor tulajdonát tevő kastély.
Schur (növ.), l. Estike.
kisközség Arad vmegye radnai j.-ban, (1891) 733 oláh lak. A község a Hegyes-Drócsa hegység egyik hosszu oldalvölgyében fekszik; már 1441, mint Brankovics György egyik uradalmának feje szerepelt, ki azt 1444. Hunyady Jánosnak ajándékozta. Akkor Magyar-, Kis- és Felső-K.-ra oszlott. I. Lajos 1359. alapította a pálosok szerzetházát. K.-nak várát, mely a XVII. sz.-ban említtetik, 1814. lerombolták s ma helyét is alig lehet megállapítani. V. ö. Márki Sándor, A Maros mentén (Magyar Gea, 1880. 2. l.)