falu Pardubitz cseh kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 424 lak. A Selmitz községhez tartozó falu a II. Miksa császár által alapított és II. József által újra szervezett méneséről ismeretes.
Glatz cseh neve (l. o.).
Katalin, németté vált magyar énekművésznő, szül. Szt. Jánoson (Mosony) 1855 szept. 19. Apja varga volt, de jó templomi énekes; mikor a házhoz mostohaanya jött, a leány Bécsbe került, hol felfedezték sokat igérő drámai szopránját. Hellmesberger közbenjárására Marchesi asszony képezte 1875-ig, mikor Salzburgba szerződött. Már 1876. visszavonult a szinpadtól, nőül ment egy kereskedőhöz Lipcsébe, hol csak évek mulva, családi viszonyok következtében kezdte újra énekesnői pályáját. Csakhamar felismerték benne a nagy művésznőt, s Neumann Angelo igazgató szerződtette. 1885 óta a hamburgi hirneves opera primadonnája, főleg mint Fideliót ünneplik.
Karintiának, a tartomány helytartójának, az ugyanily nevü kerületi kapitányságnak és a gurki érseknek székhelye, a déli és az osztrák államvasút és a Glan mellett, amelyet az 1 órányi hosszuságu Lend-csatorna, a déli vasút és azonfelül lóvasút köt össze a Wörthi-tóval, (1890) 19,756 lak., gép-, bőr-, dohány-, posztó- és különösen ólomfehér-gyártással (a Herberté Ausztriában az ilynemü gyárak legnagyobbika); bányászati termékek kereskedésével; több közép- és szakiskoláal és a Rudolfinum nevü muzeummal. A csaknem szabályos négyszöget alkotó és széles, egyenes utcákból álló városban a tartományi gyülés házában (a XVI. századból) a nagy teremben a Karintia nemesség címerei, déli szárnyában pedig a történelmi társulatnak gyüjteményei és a természetrajzi muzeum láthatók. A főtéren van Mária Terézia szobra, amelyet Pönninger mintázott és 1872. állítottak föl. Mellette áll a város jelképe, egy ércből öntött sárkány (Lindwurm). Az érseki téren pedig a pozsonyi béke emlékére felállított obeliszk látható. 1894 okt. leplezték le Enzenberg Ferenc gróf szobrát, ki a francia megszállás fején kitünt. A franciáktól 1809. lerombolt erődítmények helyét szép ülttvények foglalják el. 1797-től 1813-ig francia uralom alatt állott. Van növénykertje is. K.-ban volt internálva Görgey Arthur. A szomszéd Kreuzbergen elterülő Ferenc József sétány magaslatán jelenleg (1895 jul.) tornyot építenek, honnan a Wörthi-tóra és környékére nyilik elragadó kilátás. Hasonló szép kilátás nyilik a székes templom tornyáról is.
Vjekoszláv, horvát történetiró, szül. Garcsinban (Szlavonia) 1849., hol atyja tanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Varasdon és Zágrábban végezte, a bécsi egyetemen történelmi és földrajzi tanulmányokat végzett. 1873. Zágrábban gimnáziumi tanár és husz évvel későbben, 1893. a zágrábbi egyetemen a történelem nyilvános rendes tanára lett. K. a horvátok legkitünőbb történetirója, de azonkivül szépirodalommal is foglalkozik, sőt mint kitünő zenész és a zágrábi zeneiskola igazgatója a művészeti világban is nagy szerepet játszik. Nagyszámu kisebb-nagyobb történelmi értekezései különböző horvát szaklapokban vannak elszórva, és mind zseniálitásról és kiváló kritikai érzékről tanuskodnak. Nagyobb munkái: Prirodni zemljopis Hrvatske (Horvátország tört. földrajza, Zágráb 1877); Zemljopis Bosne (Bosznia tört. földrajza, u. o. 1878); Poviest Bosne (Bosznia története, u. o. 1882). Ez utóbbi Boszniának első és eddig egyetlen kritikai története. Magyar és német fordításban is megjelent.
1. János (Clajus), az ifjabb, német költő, szül Meissenben 1616., megh. Kitzingenben (Frankonia) 1656. Már vittenbergai tanuló korában költővé koszoruzták. Később Nürnbergbe ment, ahol Harsdörferrel a nürnbergi költői iskolát (Pegnitzschäfer) alapította. Művei: Pegnesisches Schäfergedicht Harsdörferrel (allegorikus dráma, Nürnberg 1644); Höllen- und Himmelfahrt (dráma, u. o. 1644); Herodes der Kindermörder (dráma, u. o. 1645); Geburtstag des Friedens (u. o. 1650). Egyházi dalokat is költött. V. ö. Tittmann, Die Nürnberger Dichterschule (Göttinga 1847). - 2. K. (az idősb), l. Clajus.
több hegy neve Magyarországon. 1. K. (Orrkő, Nasenstein), a Veterna Hola-hegység egyik jelentékeny csúcsa, mely Trencsén, Turóc és Nyitra vmegyék összeszögellésénél, Facskó község fölött emelkedik; magassága 1353 m. Déli tövében fakad a Nyitra folyó. - 2. K., a Nagy-Fátra hegylánc egyik csúcsa, mely Turóc és Liptó vármegyék határán, Szklabinya-Váraljától K-re, a lubochnai völgy fölött emelkedik, magassága 1395 m.
község Pozsega vmegye brodi j.-ban, (1891) 386 horvát-szerb lakossal, mint politikai községnek 1852 lakosa van.
(franciásan chapeau a claque, K.-kalap), a tibeti kelméből készült összenyomható cilinderkalap (feltalálója, a párisi Gibus után Gibus-kalapnak is nevezik) belül rugóra járó készülékkel van ellátva, mely a kalapot ismét kifeszíti.
János, pedagogus, miniszteri tanácsos, szül. Losoncon (Gömör) 1832 febr. 7. Egyetemi tanulmányait részben a pesti, részben a bécsi egyetemen végezte s 1852. már ideiglenes tanár lett Félegyházán. Majd a pécsi és a bajai, utóbb a székelyudvarhelyi, végre pedig a besztercebányai főgimnáziumban működött. Besztercebányán a gimnázium, még 1861-ben, mikor ő ott tanári székét elfoglalta, valóságos pánszláv fészek volt. K. Grünwald Bélával, a vmegye jeles alispánjával, majd Ipolyi Arnold besztercebányai püspökkel oly sikeres lépéseket tett a baj orvoslására, hogy a gimnázium csakhamar megtisztult a hazafiatlan elemektől s a kormány őt állította az iskola élére igazgatóul. 1876. a besztercebányai tankerület főigazgatója lett s ugyanazon hazafias szellemben működött tágasabb hatáskörében is 1883-ig, mikor a minisztériumba hivták be s itt nemsokára osztálytanácsossá, majd pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. Új állásában kiváló tanügypolitikusnak s adminisztrátornak mutatta magát. A középiskolai törvény követelte új kormányzat megállapítása, a középiskolák új kerületi beosztása, adminisztrációjuk szervezése, az autonom felekezeti középiskolánál a főfelügyeleti jog gyakorlásának körülirása, az állami tantervek és reájuk vonatkozó utasítások megállapítása, az összes autonom felekezeti középiskolák tantervének reviziója, középoktatásunknak a görög nyelvre vonatkozó reformja, az érettségi vizsgálati eljárás szabályozása, az autonom felekezeti középiskolák érettségi vizsgálatára kiküldött kormányképviselők számára készült utasítás, a középiskolai rendtartás, az autonom felekezeti középiskolák fegyelmi szabályzatának reviziója, az iskolai orvosi intézmény életbeléptetése, az összes tankönyvek reviziója, a nem magyarajku gimnáziumok számára új tankönyvek készíttetése, az iskolai építkezések és felszerelésekre vonatkozó szabályzatok, a felekezeti tanárok javadalmazásának emelése s a nem állami tanárok nyugdíjazása, a testi nevelés ügye, egy szóval minden mozzanata középiskoláink újabb történetének össze van fonódva K. nevével. K. emelete gimnáziumi oktatásügyünket a mai szinvonalra s egyesítette a haza sokféle jellegü középiskoláit tanterv, szellem és irányzat tekintetében. Nagy része volt abban is, hogy a nem állami iskolák számára tekintélyes összegü államsegély tétessék folyóvá, hogy ekkép azok is megkapják az emelkedésükre szükséges anyagi eszközöket. A tanügyi irodalom terén is munkálkodott; adott egy Lélektant, egy Gondolkodástant (Lindtner A. G. után), melyek több kiadást értek s kiadta a magyar középiskolák történetére és szervezésére vonatkozó nagy két kötetes munkáját. Közpályán való szolgálatának 1894. érte meg a 40-edik évfordulóját. V. ö. Vasárnapi Ujság 1894. 18. ssz.