bolgár metropolita és russzofil politikus, szül. 1835. s ifjuságában átszenvedte a török uralom minden borzalmát. Kijevben végezte a papi akadémiát, hol eloroszosodott. Hazájába visszatérve, fáradhatatlan buzgalommal kezdte meg a panszlávizmus aknamunkáját. Először a török járom lerázására törekedett s Bulgária függetlenségeért szóval és irásban harcolt. K. már korán kezdett irni, ma az első bolgár költő s a legjobb publicisták egyike. Két jól fogadott regényt s egy sikerrel előadott drámát is irt. 1879. Pétervárt járt, hogy magát II. Sándor cárnak bemutassa; 1885. pedig deputációt vezetett III. Sándor cárhoz Kopenhágába, hogy az egyhangulag bolgár fejedelemmé választott dán Valdemár hercegnek intronizációját kérje. Missziója akkor sikertelen maradt, s midőn Bulgáriába visszatért, azonnal elfogták; miután hazaárulás miatt el is itélték, egy kolostorba internálták, hol több évet töltött szigoru katonai őrizet alatt. Kiszabadulva, még nagyobb elkeseredéssel folytatta russzofil izgatásait, melyek végre végzetessé kezdtek válni Bulgáriára s ellene zúdították Stambulov haragját. Egy prédikációja miatt, melyben az akkor egészen Stambulov befolyása alatt álló Koburg Ferdinándot megtámadta, 1893. ismét elfogták; Stambulov el is itéltette őt (1894 febr. 3.) felségsértésért háromévi fogházra, de a fejedelem már márc. 15. megkegyelmezett neki s később régi méltóságába is visszahelyezte. 1895 jul. a bolgár követséggel Pétervárra ment és a bolgár-orosz kibékülés útját egyengette.
hercegasszony, l. Koburg.
l. Clementinae.
Gusztáv Frigyes, német kulturtörténész, szül. Chemnitzben 1802 nov. 12., megh. Drezdában 1867 aug. 26. Lipcsében tanult, ahol műveit: Atilla nach der Sage, Geschichte und Legende (Lipcse 1825) és a Geschichte v. Bayern (Drezda 1825, 3 köt.) befejezése és mint költő is kisérletet tett. 1830. Nürnbergbe ment, ahol a Kriegs- u. Friedenskurirt szerkesztette. 1838. a későbbi János királlyal Olaszországba utazván, udvari tanácsos és a királyi porcellán- és edénygyüjtemény igazgatója lett. Az általa gyüjtött gazdag etnográfiai és kulturtörténeti gyüjtemény alapját képezte a lipcsei néprajzi gyüjteménynek. Művei közül megemlítjük még: Chronik der Stadt Dresden (Drezda 1833-37); Handbuch der germanischen Altertumskunde (u. o. 1835); Allgemeine Kulturgeschichte der Menschheit (Lipcse 1843-52, 10 köt.); Die Frauen (u. o. 1854).
Gusztáv, kémikus, ipariskolai tanár, szül. Budán 1858 dec. 20., végezte a budai reáliskolát és a budapesti műegyetem kémiai szakosztályát, azután tanulmányainak kiegészítése végett Wiesbadenbe ment, ahol Fresenius Remigius dr. kémiai laboratoriumában előtt mint praktikáns, később mint asszisztens működött; itt a quantitativ analitikai munkálatokat vezette. 1882. kinevezték rendes szaktanárnak az állami ipariskolához, ahol az organikus kémiát, valamint az organikus kémiai technologiát adja elő és a laboratoriumi gyakorlatokat vezeti. Irodalmilag is dolgozott; igy megjelent több cikke a Zeitschrift für analytische Chemie címü szaklapban, a Technologiai Lapokban és egyéb szaklapban. E Lexikonban pedig a bőriparra és kelmefestésre és szinnyomásra vonatkozó cikkeket irja.
politikai község Szerém vmegye rumai j.-ban, (1891) 1342 horvát-szerb és német lakossal; van gőzhajó-állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, vámhivatala. Vele szemben a szerb parton Sabác fekszik.
János gróf, janovici báró, osztrák tábornok, szül. Prágában 1758 ápril 13., meghalt Brünnben 1819 okt. 6. 1775. gyalogsági hadnagy, 1788. őrnagy s miután a franciák elleni háboruban Lüttichnél (1794), majd handschuhsheimnál (1795) kitüntette magát, ezredes, 1797-ben pedig vezérőrnagy lett. Aspern mellett az előőrsöt vezényelte, Wagramnál egy hadtest élén állott. Lipcsénél is vitézül harcolt s 1813. ő szállta meg Drezdát. 1815. vezénylő tábornokká nevezték ki Brünnbe. Nevezetes, hogy egy Csillag nevü magyar huszár kétszer mentette meg K.-t nagy bajból. 1799. Genovánál a fogságból szabadította ki, 1809 jul. 9. pedig a biztos haláltól mentette meg. V. ö. Hadtörtén. Közlem. 1888. II. 511. old.
Karolina Lujza, l. Karschin.
Gyula, német gordonkaművész, szül. Lipcsében 1859 szept. 24., hol a konzervatorium tanára; hangszerére való műveket is alkotott.
(Klenovec), nagyközség Gömör vmegye rimaszombati j.-ban, (1891) 4591 tót lak., postahivatallal és postatakerékpénztárral. Lakói jó sajtot készítenek. Van itt kölcsönsegélyegylet és fürésztelep.