Zsuzsánna Katalin, német irónő, szül. 1723 dec. 19. M. m. Frankfurtban, megh. 1774 dec. 16. Ösmeretes arról, hogy Goethe anyjával barátságban levén, nagy befolyást gyakorolt Goethére annak ifjuságában. Goethe által megösmerkedett Lavaterrel is. Élete és egyénisége Goethe Wilhelm Meister-jének Bekanntnisse einer schönen Seele-jében tükröződik. Irt néhány egyházi éneket és prózai dolgozatot.
a régi alamann hercegségnek egykori kerülete, a Randen, Rajna és Wutach között. A Habsburg-Laufenburgi grófok birtokából 1408. Sulz grófjainak jutott birtokába. Ezek kihaltával 1687. a Schwarzenberg hercegi család kapta meg, amely azután 1813. a badeni nagyhercegségnek eladta. Jelenleg egy része Badenhez tartozik, másik része Svájchoz. A Svájchoz tartozó rész 2 járásra oszlik; ezek Felső-K. (41 km2 ter., 3357 lak., Neunkirch székhellyel) és Alsó-K. (40 km2 ter., 4232 lak., Unterhallau székhellyel). Ezeken kivül a K. része volt még Zürich kantonnak a Rajna jobbpartján fekvő része és a mellette fekvő Buchberg.
(Killit), egri prépost és királyi kancellár volt 1222., s mint ilyen ő fogalmazta az aranybullát (l. o.) s ugyanakkor a magyar egyházi rend szabadalomlevelét. A király jutalmul egri püspökké tette; K. 1225. már mint ilyen panaszkodott káptalana sanyaru helyzetéről. 1232. ő alapította a bélháromkúti apátságot (l. o., Pallas Nagy lexikona III. 42).
(Cleve, Kleef), az ugyanily nevü járás székhelye Düsseldolf porosz kerületben és az egykori K. hercegség fővárosa 5 km.-nyire a Rajnától és 7 km.-nyire a németalföldi határtól, a Kermisdal és vasút mellett, (1890) 10,409 lak., vasöntővel, gép-, bőr-, dohánygyártással és pamutszövéssel. A város legjelentékenyebb épülete a kat. plébánia-templom (1341-1425), a K.-i grófoknak, illetőleg hercegeknek, a többi közt III. Adolfnak és Bergi Margarétának síremlékeivel. A város közepén meredek magaslaton áll a K.-i hercegek egykori kastélya, a Schwanenburg, amely jelenleg a törvényszék hivatalos helyiségeül és börtönül szolgál, az 1439. I. Adolf herceg által épített Schwanenthurmmal és János Zsigmond választófejedelem emlékszobrával (Bayerlétől 1859-ből). 1822 óta egy kis emlék van a kis-piacon, amely a Wagner Rikárd operájában előforduló Schwanenritterre emlékeztet. 1847. a városnál fakadó vastartalmu ásványvizforrás mellett fürdőt is építettek. 7 km.-nyire K.-tól van Móric hercegnek 1811. készített emlékszobra. A város nyugati oldalán pedig szép ültetvények láthatók. V. ö. Führer durch Cleve u. Umgebung (1888); Brockmann, Bad Cleve und Umgegend (1886).
Az egykori K. hercegség a német birodalom vesztfáliai kerületéhez tartozott, 2200 km2 területtel és mintegy 100,000 lak. A K.-i grófok férfiágának kihalta után 1368. örökösödés útján Mark grófjának birtokába került és 1417. a konstanzi birodalmi gyülésen hercegséggé tétetett. III. János herceg Máriával, Jülich és Berg hercegének meg Ravensberg grófjának egyetlen leányával egybekelvén, 1511. ezen birtokokat K.-vel egyesítette. 1511. V. Vilmos (1539-92) a gelderni herceg egyik leányát nőül vevén, megkisérlette Geldernt is megszerezni; azonban V. Károly császár hadaival rátámadt és kényszerítette, hogy Geldernről mondjon le és ősi birtokain is tartsa fenn a kat. vallást. 1609. János Vilmos elhunytával a hercegi család férfiágának kihalta után a Jülich-K.-i örökösödéi viszály kiegyenlítése után a hercegség föloszlatott; K., Mark és Ravensberg Brandenburgnak jutott. 1801. Poroszország a Rajna balparti részéről, 1805. pedig a jobbparti részről is lemondott Franciaország javára. E birtokok egy részéből alakíttatott meg 1806. a bergi nagyhercegség. Napoleon bukása után azonban ezen birtokok tulnyomó nagy része visszakerült Poroszországhoz és Düsseldorf kerülethez tartozik. V. ö. Char, Gesch. d. Herzogthums Cleve (1845).
növények, különösen harasztok neve után, Kaulfuss György Frigyes hallei tanár (meghalt 1830.) nevének rövidítése.
l. Klug.
Tódor Frigyes Detlev, német lutheránus teologus, szül. Kirchowban (Mecklenburg) 1810 jan. 18., megh. Ludwigslustban 1895. Tanult Berlinben és Rostockban, 1833. Vilmos hercegnek, 1837. pedig a mecklenburg-schwerini hercegség akkori nagyherceg örökösének, Frigyes Ferencnek lett a nevelőjévé; 1840. Ludwigslustban lett lelkéssz, majd a schwerini egyházkerület szuperintendense, 1850. a mecklenburg-schwerini egyházi kormányzó testület tagja. Művei: Einleitung in die Dogmengeschichte (1839); Theorie des Cultus der evangelischen Kirche (1844); Dieursprüngliche Gottesdienstordnung in den deutschen Kirchen Lutherischen Bekenntnisses, ihre Destruction und Reformation (Rostock 1847); Acht Bücher von der Kirche (1845); Liturgische Abhandlungen (1854-61, 8 köt.); Kommentare zu den Propheten Zacharja (1881), Esekiel (1874), Daniel (1868); Die Offenbarung Johannis (1874); Christliche Eschatologie (1886). Megjelent tőle több egyházi beszédgyüjtemény; kiadta 1854-59. Mejerrel együtt Rostockban a Kirchliche Zeitschrift c. folyóiratot.
József, gépész, szül. Baján 1795., meghalt Budapesten 1870 jan. 7. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, azután a gazdasági pályára lépett és pár évig mint gazdatiszt működött; később Bécsbe ment, hol a képzőművészeti akadémiát látogatta és festőnek képezte ki magát. De a festészet sohasem tudta tulajdonképeni szenvedélyétől: a találmányok és a géptani kutatások terétől elvonni: egymásután talált fel egy szedőgépet, mely 1839. és 1840. Budapesten kiállíttatván, feltünést okozott; egy számológépet, egy gőzmozdonyt, mely rézsutos pályán (ha mindjárt ily arányban is: 1:4) minden ponton megállítható, végül pedig oly vasutat, mely sínjét magával hordja, sőt oly készüléket is, amelynek segítségével valamely zongorán improvizált zeneszerzemény rögtön följegyezhető. K. a szerencsétlen feltalálók sorába tartozik; gépei nem keltettek figyelmet s ő kénytelen volt a legnagyobb nyomorban tengődni. Noha egyes irók és művészek a forradalom előtt megkezdett s Garay szerkesztette Kliegl-könyvvel sorsán egyhíteni igyekeztek: fáradozásukat siker nem koronázta s K., akinek gépeit elárverezték, a szabadságharc utáni szomoru időkben elfeledve és nyomrban élte agg napjait. Vasútjáról, melyet főleg a fővárosnak szánt, külön munkában is megemlékezett, melynek címe: Figyelmeztetés az új egysínrendü vaspályára, mely a mostani költségek felével építtethető és melyen hegyen-völgyön s legkisebb kanyarulatokban járhatni, párhuzamba véve a mostani rendszerrel (Pest 1848).
(lat.) a. m. ügyfél. A régi Rómában, l. Clientela.
county az észak-amerikai Egyesült-Államokban Washingtonban, 5890 km2 területtel, 4000 lak., Goldendale székhellyel.