l. Klinometer.
(ásv.), l. Homesit.
község, l. Zakamene-Klin.
(Kleio), a történet muzsája, l. Muzsák.
vagy klipperhajók (ném. Klipperschiffe; ang. clippers), vitorlás hajók, melyek a többi vitorlás hajóknál aránylag hosszabbak, mélyebb járatuak és élő részük (a viz alatt levő hajótest), mely mintegy metszi a vizet (innen angol neve), sokkal élesebb; a hosszaságnak a szélességhez való aránya 1:6. Árbocaiknak száma 3 v. 4, melyek nagy eséssel, azaz nagy mérvben hátra dülve állíttatnak fel. Keresztvitorlák nincsenek, csupán élvitorláik, melyekkel a szelet sokkal élesebben fogván, ritka esetben, csupán direkt ellenszéllel szemben, kell lavirozniok. Hasonlítanak a K.-hez az angol sloop nevü hajók. L. még Hajó.
(ásv.), viztartalmu mangán-szilikát, kovamangán is a neve, különösen ha fekete; rendesen barna, kissé fémes fényü. Nassau: Herborn a termőhelye.
az aldunai szoros legkeskenyebb és legszebb része, mely Drenkovától Orsováig terjed s igy kiterjed a Duna azon szakaszára, melyben az először DK., aztán ÉK-felé folyik s melyben a hajózás (a viz alatti szirtek és sellők miatt) eddig az év nagy részében csak kis hajókra való átszállással vagy egyáltalában nem volt lehetséges. Ez a folyamszakasz foglalja magában - a Vaskapu kivételével - az összes hajózási akadályokat, melyeknek eltávolítására most folyik a magyar állam vezetése alatt álló nagy szabályozási művelet. Itt követik egymást sorban a Kozla, Dojke, Izkás, Kis- és Nagy-Tachtalia, Greben és Juc sellők. Ezen szakasz szélessége 2041 és 151 m. közt változik s már e különbségekből is érthető, mily óriási rohamosnak kell itt helyenkint a Duna folyásának lennie. Az egész szorost végig 6-800 m.-ig emelkedő hegyek kisérik ugy a magyar, mint a szerb parton. Drenkovától Grebenig a folyam szélessége 300-1100 m., a legkeskenyebb része a Dojke sellőnél 300 m. Az éles fokkal a Duna medrébe kiszökő Greben-hegy a folyam szélességét 470 méterre csökkenti, sőt a vizből itt kiemelkedő Vranik szikla a viz hajózható ágát csak 132 méterre szorítja. A Greben hegyfoka Ny-felé hirtelenül visszakanyarodván, az imént csak 470 m. széles folyam egy csapásra 2041 méterig szélesedik, végtelen vizfelületével valóságos tenger képét tárván fel. A K. szorosnak ez az átmenet legmegkapóbb része, de az itt folyó szabályozási munkálatok folytán (melyek a Greben orrát 150 m. szélességig lerombolták) eredeti nagyszerüsége jórészben elveszett. Grebentől Juc sellőig a K. szélessége átlag 1000-1500 m. Juctól kezdve a folyam ÉK-felé kanyarodik és Plavisevicáig átlag 700-1000 m. széles. Plavisevicán alul kezdődik a K. legkeskednyebb és legszebb része, a Kazán (l. o.) szoros, melynek szélessége átlag nem több 3-400 méternél, de legkeskenyebb helyein csak 186 és 151 m. Orsovánál véget ér a K., melynek egész hossza 70 km. és melynek Grebenig terjedő részét Felső-, azon aluli részét Alsó-K.-nak is szokták nevezni. Az ezen folyamszakaszban jelenleg folyó nagyszabásu szabályozási műveleteket l. a Duna cikknél (V. köt. 593. l.). Az egész K.-n végig megy a balparton a Széchenyi-út (a Baross- és Széchenyi-emléktáblával), a jobb (szerb) parton a Traján-út nyomai látszanak a Traján-táblával. Irodalmát l. Kazán.
v. csőre, allövet (clysma, enema), kisebb vagy nagyobb mennyiségü tiszta viznek v. sóoldatnak, gyógyszeres keveréknek a végbélbe vitele. A folyadékot többnyire fecskendővel viszik be, amely szintén K. nevet visel. A fecskendőnek 100-300 cm3 ürtere van s a nyomó erő egy dugattyu segélyével fecskendi ki a folyadékot a szerszám végén, melyre különböző nagyságu, csontból, kaucsukból v. szarvból készült, simara esztergályozott, 5-8 cm. hosszu, karcsu, elvékonyodó cső illeszthető, mely beolajoztatván a végbélbe vezetendő. Vannak gummi-ballonokból álló K.-ek is, amelyekből egyszerüen az oldalfalak összenyomása által szorítjuk ki a folyadékot s az összenyomott falak elengedése után azoknak ruganyos terjeszkedése következtében szivható fel beléjük a folyadék. Az orvostanban megkülönböztetnek: egyszerü béltisztító K.-eket (200-300 gr. közönséges vizből, erősebb hatás kedvéért néha teákból, v. konyhasó-oldatból, hideg vizből, keserü vizből áll, v. egy-két kanál olajat tesznek hozzá); gyógyszerek K.-eket (midőn gyógyszerket csőre-alakban viszünk a végbélbe azért, hogy azok ott hatásukat kifejtsék v. felszivódjanak és ugy hassanak; ezek lehetnek: izgalomcsillapító, összehúzó, izgató, féregűző K.-ek; ha azt akarjuk, hogy a gyógyszer ki ne ürüljön, hanem bent maradjon, akkor lehetőleg kis mennyiséget viszünk be [15-100 gr.] és adunk hozzá valami nyákos bevonló szert, mint a gumminyák, keményítőfőzet stb.) és tápláló K.-et (olyan esetekben alkalmaztatnak, ha a táplálék bevitele más úton lehetetlen; csak már magukban is felszivódó v. emésztőnedvekkel preparalt táplálékot vihetünk be, mivel a végbélnek nincsenek emésztő nedvei, ilyenek lehetnek a peptonok, húsoldatok, borok, tojás sárgája stb. L. még Infusio.
(Clissa), Dalmátországban feküdt. Első ismert zsupánja 892-ből Leledrág. Várában 978 táján Derciszláv horvát király menedékhelyet nyitott a bolgár fejedelmeknek. 1045. a spalatói érsek követelte s Kálmán magyar király, elfoglalván Dalmáciát, K. és kerülete tizedét 1103. csakugyan a spalai egyháznak adta. Ezóta a vmegyét ideszámították; 1284. Dalmaciának ezt a legfontosabb várát Brebiri Pál vette át, hogy a magyar király számára megőrizze s ezóta családja magánbirtokának tekintette. Mindamellett Zsigmond király még 1401-4. is adományozott birtokokat e vármegyében, mely 1537. lett török hódoltság. Rudolf király ugyan 1587. még adományt tett itten Verancsics Faustus részére, K. azonban 1537. tul egészen elvesztette vármegyei jellegét.
l. Csikló.