l. Litium.
l. Maznéziumklorid.
l. Klór.
Több vegyület keverékéből álló fehér klórszagu por, melyet nagyban gyártanak és dezinficiáló és halványító sajátságainál fogva használnak. A K. lényegében alklórossavas kalcium és klórkalciumból, ezenkivül változatlan kalciumhidroxid, kalciumkarbonát, esetleg kalciumklorát és viz keverékéből áll. Gyári előállítása ugyanis ugy történik, hogy oltott mészre klórgázt vezetnek, ilyenkor az oltott mész a klórgázt mohón elnyeli és K. képződik. A levegőn könnyen megnyirkosodik, amit különösen jelentékeny klórkalcium tartalmának tulajdonítunk. A levegőn egyúttal annak széndioxidtartalmának hatására elbomlik és kalciumkarbonát képződésével lassacskán klórgáz- és alklórossavgőzöket fejleszt. A klór fejlődése rohamossá válik, ha higitott savval, p. sósavval öntjük le. Azt a klórmennyiséget, amely a K.-ből lúgsavak hatására kifejlődik, a K. hatásképes klórtartalmának mondjuk. Könnyen belátható, hogy az árubeli K. jósága, értéke éppen hatásképes klórtartalmától függ; miért is ennek meghatározása a gyakorlat szempontjából is fontos. Magát a meghatározást jodometriás úton végezhetjük olyformán, hogy a vizsgálandó K. lemért közepes próbácskáját káliumjodid-oldattal leöntjük, a folyadékot azután sósavval megsavanyítjuk. A sósav hatására kiszabaduló klór a jódkáliumból egyértékü jódot tesz szabaddá, amelynek mennyiségét nátriumtioszulfát-oldattal való megtitrálással meghatározva, a hatásképes klórt is könnyen kiszámíthatjuk. Az árubeli K. hatásképes klórtartalma nagyon változó; leginkább 10-30% között fekvő. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos K. (Calcaria chlorata) legalább 20% hatásképes klórt tartalmazzon.
l. Klór oxidjai.
l. Nátriumklorid.
NCl3. Olajszerü, rendkivül exploziv vegyület, melyet Dulong fedezett fel 1812. E vegyület a klórammoniumból szabad klór hatására képződik.
vereses ibolyaszinü változata a fluoritnak, mely melegítve igen szépen zöldesen fluoreszkál. Különösen Nertschinsk vidékéről hozzák. Pirosmaragdnak is mondják.
(növ.), l. Levélzöld.
(ásv.), l. Kordierit.