hegyfok Magerö szigetén, Európa legészakibb pontja az Észak-foktól Ny-ra; ez utóbbi magasabb és igy jobban szembeötlő, a K. nálánál 925 m.-rel tovább nyulik É-felé; amaz az É. sz. 71° 10' 15", emez 71° 10' 45" alatt végződik.
János György Vencel, német építő, szül. Kuckädelben (Laustiz) 1697 febr. 17., megh. Berlinben 1753 szept. 16. Eleintén porosz tiszt volt, 1729. mint kapitány megvált szolgálatából és építéssel és festéssel kezdett foglalkozni. Olaszországban tett utazása után (1736) a későbbi Nagy Frigyes szolgálatába állott, az ő költségén beutazta 1740. Franciaországot s az összes állami építmények felügyelője lett. Ő építette a berlini operaházat (1743), a Sanssouci várkastélyt (1745-1847) stb. Mint festő leginkább az arc- és tájképfestés terén tünt ki. V. ö. II. Frigyes K.-ra vonatkozó dicsőítő beszédét: Oeuvres de Frédéric le Grand (7. köt.); Knobelsdorff W., Georg W. v. K. (Berlin 1862).
Nataly, német irónő, családi néven Eschstruth, szül. Hof-Geismarban, Hessenben 1860 máj. 17. Jelenleg Wiedbadenben él. Művei: Abendstern (1876); Hoch droben; Unter den Fichten; Kairi Jaffta, Pirmasenz, Der kleine Rittmeister In des Königs Rock, Die Sturmnixe és Der Eisenkopf (ez utóbbi öt színmű); Die Wolfsburg (regény); Die Ordre des Grafen von Guise (vígjáték); Gänseliesel (regény); Humoresken; Lyrische Gedichte; Gesammelte Novellen; Polnisch Blut (1887, ezzel a regénnyel alapította meg nagy hirét); Die Erlkönigin (regény); Das Zauberwasser (regény); Hazard (regény); Wandelbilder (novellák); Wenn zwei sich gut sind (elbeszélés); Im Schellenhemd (regény); Sternschnuppen (1891, novellák); Scherben (novellák, 1893); Ungleich (1894, 2 köt. regény). Szinművei csekély sikert arattak, annál nagyobbat regényei, melyeknek tárgyát többnyire a felsőbb társadalmi osztályok köréből meríti.
Károly Ármin, német fizikus, szül. Berlinben 1820 ápr. 11., megh. Baden-Badenban 1895 jul. 1. Eleinte a berlini egyetemen magántanár, azután 1849-53. a marburgi egyetemen rendkivüli tanár volt, végre a hallei egyetemen a fizika rendes tanárává lett. Számos értekezésben irta le a sugárzó melegséget illető vizsgálatait.
Ágost Vilmos, német entomolgus, szül. Braunschweigban 1742., megh. ugyanott 1818. mint a természettan tanára. Nevezetesebb munkái: Beiträge zur Insektengeschichte (1781-83); Neue Beiträge zur Insektenkunde (1801).
Konrád, német szobrász, szül. Bergzabernben 1829 szept. 9. Karlsruheban és Stuttgartban, azután Münchenben tanult. 1868 óta a müncheni műegyetem tanára. Legkitünőbb művei. Wolfram von Eschenbach szobra Eschenbachban; Sappho szobra; Oloszlán Henrik és Bajor Lajos nagy szobrai a régi müncheni városházán; a gyönyörü Halkút a müncheni új városháza előtti téren; Palm szobra Braunauban; Szt. Erzsébet három gyermekével távozik a Wartburgból; Hauser történetiró nagy mellszobra a heidelbergi temetőn; Beethoven nagy mellszobra; Meyr Menyhért szobra a Nördlingenben; I. Vilmos császár mellszobra a regensburgi Walhallában; I. Lajos bajor király szobra Kissingenben, stb.
növénynevek után Knorr György Farkas, a botanikával és paleontologiával is foglalkozó rézmetsző neve; szül. Nürnbergben 1705 dec. 30., megh. u. o. 1761 szept. 17.
1. Ede Henrik Hugó, német tengernagy, szül. Saarlouisban 1840 márc. 8-án. Mind hadapród 1854. lépett a porosz tengerészet szolgálatába s kiváló tehetségénél fogva fokozatos előléptetése gyorsan következett. Szolgálatának ideje alat csaknem az egész világot beutazta és három éven át tartózkodott a khinai vizeken. Mint fiatal tiszt részt vett a marokkói tengeri rablók ellen vívott ütközetben és 1870. mint sorhajóhadnagy és a Meteor ágyunaszád parancsnoka. Havanna kikötőjében Bouvet francia hadi avizo-gőzössel találkozván, e két hajó parancsnoka egymást a nyilt tengeren mintegy hajópárbajra hivta ki. K. hajója a francia gőzössel megállapodás szerint nyilt tengeren meg is ütközött és nagyobb és erősebb ellenfelével szemben dicsően tartotta magát, mely tény azért nevezetes, hogy az 1870. német-francia háboruban e két állam haditengerészete csak ez alkalommal mérkőzött meg egymással. Mint törzstiszt a vizrajzi hivatalnak volt főnöke és több nagyobb hajónak parancsnoka, továbbá a wilhelmshafeni hajógyár igazgatója. 1884. mint ellentengernagy és a nyugat-afrikai német hajórajnak parancsnoka a Kamerunban kiütött lázadást fojtotta el. 1889. altengernagynak nevezték ki, s mint ilyen a Keleti-öböl német hajóállomásainak főnöke. 1895 máj. 14. vezénylő tengernagy és mint ilyen szerepelt a kieli ünnepélyeken a császár oldalán.
2. K. Lajos, német kémikus, szül. Münchenben 1859 dec. 2. U. o., Heidelbergában és Erlangenben - hol 1885. habilitáltatta magát - tanult s előbb Würzburgban, majd (1889 óta) Jenában lett egyetemi tanár. Szintetikus vegyi kisérletei a pirazol-összetételekre vezették, melyek közt az antipirin (l. o.) kiváló fontos föltalálás.
l. Knozosz.
(ang., ejtsd: noleds iz paur) a. m. a tudomány hatalom. Idézet Bacon Religious meditations c. munkájából.