kisközség Ung vmegye bereznai j.-ban, (1891) 385 rutén lakossal. Itt esett 1866 jun. 9. az a több mint 300 kg. nehéz meteorkő, mely jelenleg a bécsi cs. és kir. udvari muzeum legnagyobb ilynemü példánya.
(1859-ig Gurgosovác), 1. járás Szerbiában, területe 1531 km2, lakóinak száma 66,154, kik bolgár eredetüek s leginkább baromtenyésztéssel foglalkoznak; K. csak 1833 óta tartozik Szerbiához. - 2. K. város Szerbiában, a Timok folyó partján, 3459 lak.; van reáliskolája. Egy magaslaton láthatók az 1859. leégett Kula torony romjai, mely (1842-58) politikai foglyok börtöne volt; K.-ot 1876. a törökök elpusztították.
(szláv, szerb knez), tulajdonképen a. m. úr; Oroszországban az ősrégi nemesség s az egykori dinaszta-családok sarja. A K.-osztálynak számos rangfokozata van, aszerint amint egyesen, törvényesen és férfi-ágon vagy balkézről és női ágon származnak le a Rurik-dinasztiából; ezen utóbbiakkal egyenranguak a Gedimin unokájának (Jagello) utódai, minők a Galicin és Trubeckoj hercegek. A K. másik osztályába tartoznak azok az uralkodó, nem orosz eredetü családok, kiknek e méltóságot a cár adományozta, mint a georgiai és a mingréliai hercegek. Jelenleg a montenegrói fejedelmet, Dalmáciában a városbirákat, Oláhországban a hűbér-urakat tisztelik e néven. K. Magyarországban, l. Kenéz. V. ö. Almagro, Notice sur les principales familles de la Russie (Páris 1843).
grófság vagyis divizió a Fokföld DNy-i tartományában az Indiai-oceán és az Outeniyua meg Lange Kloof (1600 m.) nevü hegyláncok közt, 2098 km2 területtel, (1891) 9652 lak., igen szép erdőkkel, amelyeknek termékei a kereskedelem legkiválóbb cikkei. A K. folyó torkolatánál van főhelye Melville (956 lak.), amely a partvidék legjobb kikötője.
l. Koksz.
(állat, Phascolarctus cinereus Gray), az erszényesek közé tartozó emlős-faj; bundjája tömött, gyapjas, fölül vörhenyes hamuszürke, alul sárgásfehér; fülei belül fehérek, kivül szürkék; hossza 60 cm. Hazája Új-Dél-Wales s itt az erdők fáin párosan él; igen lassu állat és ausztráliai lajhárnak tekinthető; a benszülöttek vadásszák. (Képét l. az Erszényesek mellékletén.)
(lat.) a. m. szövetkezés, egyesülés. Nemzetközi életben az államok szövetsége valamely közös ellenféllel szemben; az államban pedig a politikai pártok szövetkezése, innen koaliciós kormány v. minisztérium, mely különböző politikai pártok tagjaiból alakul, v. melyet több párt támogatása tart fenn. K. háborujának nevezik a történetben különösen azt a három nagy hadjáratot, melyet a szövetséges Európa vezette a forradalmi Franciaország ellen (I. 1793-96, II. 1798-1799, III. 1805-1806), és végre is a francia fegyvereknek szerzett dicsőséget.
Baranya vmegye határában feküdt s Pécstől keletre hozzátartozott Mislen, melyet IV. Béla 1266. jogos tulajdonosainak, Farkas comes fiainak visszaadott. Ugyanez időben a koaszti várjobbágyok egy része magát és földjét a nyúlszigeti monostornak ajánlotta fel, s ezt tette 1267. Petre és Pál koaszti várjobbágy is a maga vajszlói (ormánközi) földjével is. Vajszlóban tehát a várföldeken kivül magánbirtokok is voltak. Ezóta Vajszlót Baranyához számították. A vár területéhez tartozott még Boxa is. A XIV. sz.-on tul a várispánságnak nincs nyoma. V. ö. Pesty, Várispánságok (283-7).
(állat, Nasua socialis Wied., orrmányos medve), a ragadozók rendjébe, a medvefélék családjába tartozó emlősfaj. Vörösbarna egészen szürkéig, hasa sárgás. Hossza 52 cm., farkhossza 47 cm., vállmagassága 29 cm. Dél-Amerika (Paragury, Peru, Brazilia) erdeiben kisebb csapatokban (20) él. Az indiánok főleg húsa és bőre miatt vadásszák. Állatkertekben közönséges.
francia Guinea egyik vidéke, Szenegambiától D-re, l. Kapitai.