Károly Frigyes, német jogi iró, szül. Goldbergben 1821 dec. 17-én. Berlinben tanult s Jenában habilitáltatta magát, hol 1855. a római jog rendkivüli tanára lett. Innét Marbugba, majd Würzburgba ment, midőn a strassburgi egyetem újjászervezésekor (1872) a pandekták tanszékére hivták meg. Iratai közül fontosabbak: Der Fruchterwerb des bonae fidei possessor (Jena 1872); Lehrbuch des heutigen röm. Erbrechts (Würzburg 1886-89).
l. Coercitiv.
(ejtsd: kószfeld) v. Coesfeld, az ugyanily nevü járás székhelye Münster porosz kerületben, a Berkel és vasút mellett, (1890) 5614 lak., sör- és bőrgyártással, mekanikai szövőszékekkel, őrlő- és fürészmalmokkal.
(gör.) a. m. kannaünnep, a régi athénieknél a Bachos (Dionysos) isten tiszteletére az Anthesterion havának 11-13-ig (febr. 18-20.) megült Anteszteriák (l. o.) 2. napján tartott ünnep neve.
aprólékos árukkal kereskedő személy, leginkább asszony, akinek nincsen boltja, hanem aki csak bizonyos arra fentartott helyeken vagy a piacon a helypénz lefizetése mellett árul és leginkább élelmiszerekkel (gyümölcs, zöldség, kenyér stb.) kereskedik. Más mint az e célra kijelölt helyen a K. csak a városi hatóság engedélyével árulhat.
a. m. kaffein (l. o.).
János, cseh misszionárius (1711-1780), Prágában született, 15 éves korában a jezsuita-rendbe lépett s 1740. Kokhinkhinába ment, hol a király házi orvosa lett, de a keresztények üldözésekor 1750. kénytelen volt eltávozni. Portugáliában több évig szenvedett fogságot, mig végre 1765. visszatérvén, Kolozsvárra ment, hol haláláig maradt. Önálló műve: Historica Cochinchinae descriptio (Nürnberg 1803).
(gör.) a. m. siketség.
az egyiptomiak titokzatos csodatevő bölcse. Nagykofta, Cagliostro (l. o.) ezt a címet vette föl, mint az állítólagos egyiptomi szabadkőmüvesség helyreállítója.
Jamanaszi japán ken (megye) székhelye, 110 km.-nyire Tokiótól, a Fuzi-jamától D-re elterülő síkságon, (1890) 32,052 lak., selyemszövőkkel, jelentékeny selyemkereskedéssel és szőllőműveléssel.