Kohune-pálma (növ.), l. Attalea.
1. Adolf, magyar születésü német iró és hirlapiró, szül. Mindszenten 1848 nov. 10. A gimnáziumot Kecskeméten végezte, a teologiát Boroszlóban hallgatta. Lemondva a papi pályáról, Düsseldorfba, majd Berlinbe ment, hol a Berliner Zeitungnak volt több mint egy évtizedig tárcarovatvezetője, mellesleg a Daheim címü szépirodalmi hetilapot szerkesztette és cikkeket irt a Gartenlaube, ueber Land und Meer címü szépirodalmi lapokba. Mint a Berliner Zeitung heti krónikása maró szatirával irt csevegéseket Bismarckról és környezetéről, miért 1884. hirtelen kiutasították Berlinből, még annyi időt sem engedve neki, hogy e rendszabály ellen fölebbezzen. Drezdába költözött, ahol még nagyobb szorgalommal folytatta hirlapirói tevékenységét. Azóta újból visszatért Berlinbe, hol a magyar egyesület elnöke. 1870 óta a mai napig több mint hatvan kötet jelent meg tőle nyomtatásban, amelynek mintegy negyedrésze műfordítás, még pedig többnyire magyarból. Ilyenek: Lustige Geschichten aus dem Tokayerlande, Heitere Fahrten, Aus dem Reiche der Karpathen, Liebesarchiv, Ein Jahr in Montur, és Jókainak, Mikszáthnak, valamint Beniczkynének több elbeszélése és regénye. A hirlapirói élc erősen megnyilatkozik aktuális irányu könyveiben, minők: Gegen den Strom, Goldene Worte des Kaiseres Friedrich, Bismarck und die Litteratur, Bismarck als Humorist, Ferdinand Lassale stb. Mint zeneiró megirta Weber, Meyerbeer, Auber és Rossini életrajzait. Esztetikai nézeteinek a Herderről és Humboldtról irott munkákban ad kifejezést.
2. K. Sándor, zsidó teologus és iró, született Félegyházán 1842 jun. 11., megh. New-Yorkban 1894 máj. 25. A gimnáziumot Kecskeméten és Pesten, teologiai tanulmányait a boroszlói rabbiképző intézetben, bölcsészeti s nyelvészeti tanulmányait az ottani egyetemen végezte. 1867. rabbi lett Székesfehérvárt, 8 évvel később Pécsett, honnét Nagyváradra került, 1885. pedig elfogadva a new-yorki Ahavat-Chessed község meghivását, Amerikába ment és mint a nevezett község rabbija s a Jewish Theological Seminary egyik tanára működött élte fogytáig. Sokoldalu s termékeny irodalmi tevékenységének főbb munkái: Über die jüd. Angelologie und Dämonologie in ihrer Abhängigkeit vom Parsismus (Lipcse 1866); Az újkor (zsinagógai beszédek, Pest 1868); Kritische Beleuchtung der persischen Pentat.-Uebersetzung d... Tawus (Lipcse 1871) és a ritka szorgalomról tanuskodó és kivált anyaggyüjteményénél fogva érdekes Aruch completum (Bécs 1878-92, 9 köt.), Nátán b. Jechiel Árukh címü talmudi szótárának bővített, kritikai kiadása. Azonkivül közzétett több zsinagógai beszédet és magyar, német s angol tudományos v. zsidó felekezeti folyóiratokban számos kisebb-nagyobb cikket és értekezést. V. ö. Magyar-Zsidó Szemle XI. 487-92. l. és A memoir of dr. Al. K.'s literary activity a new-yorki Jew. Theol. Seminary 4. (1894) évi jelentését.
kis szamojéd néptörzs az Abakan jobbpartján Szibériában. Nyelvök gramatikáját ismertette Castrén: Versuch einer koibalischen und karagassischen Sprachlehre (Szt. Pétervár 1857).
(gör., latinosan choenix v. choenica), a régi athéniek egy gabonamértéke; Solon mértékrendszerében 1,08 literrel volt egyenértékü. A Kr. e.-i II. sz.-ban életbe léptetett athéni mértékrendszer szerint a K. 1,228 literrel volt egyenértékü. A rómaiak 2 sextariussal vették egyenértékünek.
(Coeus), a görög monda szerint a titánok egyike. Leto és Asteria apja.
(állat, Myopotamus coypus Geoffr.), a rágcsálók rendjébe, az Octonidák családjába tartozó emlős állatfaj. Háta gesztenyebarna, hasa barnásfekete, orra hegye és ajkai fehérek. Testének hossza 40-45 cm., csaknem olyan hosszu sörtés farka. Különben hasonlít a hódhoz. Zömök testü, széles pisze orru állat, melynek hátsó lábujjai uszóhártyásak. Hazája D.-Amerika, ahol a folyók mentén önásta, viz alatt levő üregekben páronkint él. Növényekkel, gyökerekkel, lehullott levelekkel táplálkozik. Bőréért, mely kakunda nutria (amerikai vidrabőr) néven mint igen keresett prém jön a kereskedésbe, nagyban vadásszák.
több folyó neve az orosz Daghesztanban, amelyek mind a Szulakba (l. o.) torkolnak. A legnagyobb az Avarszkaja-K., amely a Kaukázusban erd, É-nak folyik, fölveszi az Andiszkaja K.-t és további folyásában Szulak nevet visel.
(Kojambatur), azelőtt Kojampadi és Koibmutur (angolul Coimbatore), az ugyanily nevü disztriktusnak (21,310 km2 ter., 1.657,690 lak.) főhelye Madrasz brit-indiai presidencyben, a Nojil balpartján, száraz, egészséges vidéken, vasút mellett, (1891) 46,383 lak.
mérték, l. Coyang.
város Prerau morva kerületi kapitányságban, a Morva és vasút mellett, (1890) 5605 nagyobbára cseh lak., cukorfinomítóval, sör- és malátagyárral.