(Koischdorf), kisközség Szepes vármegye gölnicbányai j.-ban, (1891) 1169 rutén lakosal. Neuschlosz Károly és fia gőzfürésztelepe évenkint 8000 m2 fürészárut állít elő 70,000 frt értékben; a munkások száma 40.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti felső j.-ban, (1891) 3465 magyar lak., postahivatallal és postatakerékpénztárral.
(növ., Erythroxylon coca Lam.), 1-2 m. magas cserje, levele hosszas, tojásdad-lándsás v. hosszas-lándsás, 7 cm. hosszu, 3 cm. széles, virága 3-6-ával csoportosodik, gyümölcse piros, tojásdad, 1 cm. hosszu. Peruban az Andes platóján honos, de ültetik is, mert a levelét Dél-Amerikában összegömbölyítve, kis oltatlan mésszel és hamuval keverve az indus emberemlékezet óta reggeltől estig bagózza, s egész elkerülhetelen és erősítő életszükséglet lett, de orvosságnak meg a khinai tea keverékébe is használatos. Tartalomrésze a kokain (l. o.). Az E. areolatum L. karthagenai, fáját vasfa néven értékesítik. Az E. suberosum St. Hill. braziliai, kérgében sok cserző sav van, barnára és feketére festenek vele, de használható parát is termel. K.-félék, l. Erythroxyleae.
(cocain, methil-benzoilecgonin), C17H21O4N. A perui Erythroxylon coca cserjében, különösen annak leveleiben előforduló alkaloida. Előállítása lényegében ugy történik, hogy a leveleket nátriumkarbonát-oldattal megnedvesítve ismét megszárítják, azután petroleuméterrel extrahálják. Az oldószer elpárologtatása után a nyers K. marad vissza, melyet éterben oldanak és ez oldatba aztán sósavgázt vezetnek, amidőn az éterben oldhatatlan sósavas K. kiválik. A sósavas K. vizes oldatából lúggal magát a K.-t választják le, melyet borszeszből átkristályosítanak. Tisztán előállítva szintelen, lúgos kristálykákból áll; vizben alig oldódik. A savval való hevítéskor elbomlik s benzoesav, metilalkohol, ecgonin képződik. Az ecgoninból összetevés útján is előállítható. Savakkal jól kristályosodó sókat képez, melyek közül a sósavas K. (Cocainum hydrochloricum) C17H21O4N.HCl, mely a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos, a legfontosabb. Fehér kristályos test ez, mely vizben könnyen oldódik.
A K. legnevezetesebb hatását Koller födözte fel Bécsben 1884.; ugyanis ha azt 2%-os oldatában a nyákhártyákon alkalmazzuk, akkor ezeken érzéstelenség következik be 3-5 perc mulva, s ez 10-30 percig is eltart, sőt ismételt beecsetelés által sokáig fentartható. Ezen érzéstelenséget némi égésnek az érzete előzi meg, egyszersmind a nyálkahártyák az érintés helyén elhalaványodnak. Az orrban alkalmazva a szaglás, a nyelven pedig az ízlés érzete csökken; a szembe csöppentve pedig az érzéstelenség mellett a szem bogara is kitágul. Orvosi célra a K.-nak érzéstelenítő hatását használják fel különösen az orrnak, szájnak, gégének, garatnak, húgyhólyagnak, végbélnek, szemnek, fülnek és nemző-részeknek fájdalmas bajainál s azokon történő operációknál. Belsőleg nem igen adják; részint mert az némi elővigyázat hiján veszedelmekkel is járhat; de meg a szervezet (ugy mint a morfiumhoz és egyéb bódítószerekhez) könnyen hozzászokik, a dózist - hogy hatása legyen - mindinkább emelni kell és a test ellenállhatatlan vággyal kivánja az újabb és újabb kokainbevételt, mig a krónikus K.-mérgezés (cocainismus chronicus) fejlődik ki, mely a test elcsenevészésével, lesoványodásával, az erők hanyatlásával, hallucinációs elmebajokkal, emlékezet-gyöngeséggel (tehát olyanforma bajokkal, mint a krónikus morfiummérgezés) jár. Ezen betegség, mely ugyan nálunk még nem, de a külföld nagy városaiban már ismeretes, csakis intézetekben gyógyítható, a szernek föltétlen megvonása által.
(Khokand, Chokand), 1. egykori önálló khánság Közép-Ázsiában a Szir-darja mindkét partján, Khina, Bokhara, Kartegin és a Csu nevü ki-kiszáradó folyó közt, mintegy 220,000 km2 területtel. Az oroszok 1853-ban megszállották Akmecset (most Perovszkij) nevü erősségét, 1864. Taskendet, 1866. Khodsendet és 1876. a többi részét, amelyből Ferganát (l. o.) alkották. - 2. K., az ugyanily nevü járás székhelye Fergana orosz tartományban, 167 km.-nyire Ferganától, a Karaszu mellett, (1885) 54,043 lakossal, szép utcákkal, kényelmes bazárokkal, amelyekben Közép-Ázsia mindennemü termékeivel élénk kereskedést űznek. Az egykori kháni palotának, a város legnagyobb épületének falait emaillozott téglák takarják. K. 1875-ig az ugyanily nevü khánság fővárosa volt.
l. Kakinada.
(tarajka vagy szinjel), rózsaalaku szalagcsokor, melyet kalapra v. sipkára tűznek, régebben a politikai pártok jelölésére szolgált, jelenleg nemzeti jelvényül is használják. Franciaországból e szokás egész Európára, sőt Amerikára is elterjedt. Franciaországban jelenleg inkább a hadsereg és az egyenruhás hivatalnokok használják. De minden polgárnak joga van a nemzeti K. viselésére, ha ettől birói itélettel el nem tiltatik, ami a katonaságnál is előfordul néha bizonyos vétségek büntetéseül. A szinket rendszerint a nemzeti címerből veszik; a magyar K., mely főkép 1848-49. szerepelt, piros-fehér-zöld szinü.
(Kakasd), kisközség Tolna vármegye völgységi j.-ban, (1891) 1340 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. E helység volt az első Magyarországban, mely az országgyülés által megengedett örökváltsági szabadsággal élni akarván, magát előbbi földesuraitól megváltotta.
kisközség Liptó vmegye liptó-újvári járásban, (1891) 1060 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hozzá tartozik Pod-Banszko erdőőri lak., mely a Magas-Tátra Ny-i részeibe s nevezetesen a Krivánra teendő kirándulások kiinduló pontja szokott lenni.
(franc. coquet) a. m. kacér.