(Cocytus), folyó az epirusi Thesprotia tartományban, mellékfolyója az Acheron. Ugyanazon néven ismeretes egy alvilági folyó is, melyen Charon a megholtak lelkét vitte át a Tartarosba.
előindiai ősnép, hajdan valószinüleg a Gangesz völgyében lakott s talán déli Indiában is le volt telepedve. Kolária (mások szerint Kolándsa) néven egész Indiának nevet adott, s a kuli világszó is (l. o.) mint napszámos neve, a K. szótól ered. Most Bengáliában laknak (1881. 871,666) s a középponti tartományokban 878,000). Nyelvileg nagy hasonlóságot mutatnak Hátsó-India sán törzseivel; kevésbbé foglalkoznak földmíveléssel, a hegyekben vasat nyernek, a folyókból aranyat; leginkább kedvelik a vadászatot s nomád életet élnek; babonás szokásokkal a gonosz szellemeket (Bhuta) tisztelik. Hittérítők nem egész eredménytelenül telepedtek le közöttük. A kolárok összes száma egy millióra tehető. V. ö. Dalton, Descriptive ethnology of Bengal (Kalkutta 1872).
1. nagy félsziget Oroszország É-i részében, az Északi Jeges-tenger és a Fehér-tenger között; Ny-on, a szárazföld felől tavak és folyóvizek lánca szolgál határául. Legnagyobb hossza mintegy 380 km. Földje nagyobbára gránit és őskőzetekből áll. Az Umbdek-lánc É-ról D-re vonul; legnagyobb csúcsai 900 m. magasra emelkednek. Tavainak száma 1145; a legnagyobbak a Kolvia, Kano, Umb; legnagyobb folyója a Ponoi. Belsejét egészen tőzeg borítja; É-on csupa tundra; D-en erdők takarják. Lakói lappok és nagyobbára nomádok; számuk alig éri el a 900-at, főfoglalkozásuk a halászat. V. ö. Földr. Közlemények (1891. 128. old. és 1892. 427. old). - 2. K., az ugyanily nevü félszigetet magában foglaló járásnak (155,204 km2 területtel) székhelye Arkhangelszk orosz kormányzóságban a Tuloma és K. folyók alkotta félszigeten, a K.-öböl belső végében,(1892) 776 lak., akik vadászatból és halászatból élnek. Az angolok a krimi hadjáratban összelövöldözték.
(növ.), l. Sterculia.
v. kólsav, C24H40O5, az epében előforduló glikokol és taurokol savból lúgokkal való főzéskor képződik (l. Epe). Tisztán előállítva szintelen, tűalaku kristálykákból áll; a vizmentes sav 1950-on olvad.
(gör.) a. m. kőnek kimunkálása vésővel.
György Frigyes, német statisztikus, publicista és demokrata politikus, szül. Speyerben 1808 szept. 14., megh. Münchenben 1884 máj. 16. Mint Speyer polgármestere 1848. tagja volt a német parlamentnek, 1849. lemondott polgármesteri állásáról s a Neue Speyerer Zeitung, majd a Frankfurter Zeitung szerkesztője volt. 1863. a bajor képviselőházban a federalisztikus-demokratikus eszmékért harcolt; 1868-69. a vámparlamentnek is tagja volt. Főműve: Handbuch der vergleichenden Statistik (Zürich 1857., 8. kiad. Lipcse 1879, pótköt. 1883). Irt művelődéstörténeti munkákat is, stb.
patak, l. Tarpatak.
finomra aprított hússal, szalonnával és fűszerrel töltött állati bél, mely részint füstölve, részint főzve vagy sütve kerül az asztalra.
l. Allantiazis.