kisközség Nyitra vmegye nyitrai járásában, (1891) 806 magyar és tót lakossal. Az itteni mészkőkemence Nyitra városát és környékét látja el építőmésszel és a nyitravármegyei közutak számára is szállít kavicstörmeléket.
(gör.) a. m. 1. kettőspont (l. o.). 2. a verstanban és ritmikában két-három ütemből álló kapcsolat, melyből ismét a sor, illetőleg periodus alakul. A K. mint szerkezeti egység középhelyet foglal el az ütem és a periodus (sor) közt. Máskép ritmusi rend.
a húzóvánkosból kiálló vas, melybe az evezőt az ezen levő vasfülnél fogva beakasztják. - 2. K., a faragó v. vonószéken a fa megszorítására szolgáló emelőszerkezet feje, melyet fejfának (l. o.) is mondanak.
(a lat. colonia-ból) a. m. gyarmat. A görög K.-k részint politikai, részint kereskedelmi természetüek. Hol a legyőzött törzs hagyja el hazáját (dórok és Heraklidák), hol az egyik párt szorítja ki a másikat (Tarentum és Syrakusae), hol tulnépesedés lép fel parancsoló szükséggel (Rhegion). A kereskedelmi K.-k célja nevökben rejlik, de az alexandriai korszak közéjük ékelte a sztrategiai szempontból létesült K.-kat is, melyeknek telepesei nem ritkán kiszolgált katonák is voltak. A telepítésre végül néha a jóslóhelyek mondásai is szolgáltattak okot és alkalmat, kiváltképen Delfinek mondásai. A K. vezetője valamely kiváló és megbizható jellemü férfiu (oikisztész vagy ktisztész), aki hirnökök által kihirdette a részvételre való felszólítást. Ha állami segély nélkül, saját előről történt a gyarmatosítás apoikia volt a gyarmat neve. Azt a várost, amelyből az oikisztész származott, vagy amelyik a telepeseknek törzsét szolgáltatta, metropolisz-nak (anyaváros) nevezték. A római K.-k ügye kizárólag katonai alapon indul meg. A római nép rendszerint minden újonnan elfoglalt városba küld egy katonai őrséget, melynek feladata a területet biztosítani, az ellenséget szemmel tartani és további foglalásokat előkészíteni (p. Venusia). Később nyugtalan természetü, a dolgok felforgatására törekvő polgárokat helyeznek el ilyen módon. Sulla óta előtérbe lépnek a katonai K.-k (veteránok elhelyezése végkielégítésül földosztás útján). Ezek többnyire nagy erőszakossággal jártak a régi birtokosok ellenében, de hatásosan terjesztették a romanizálást nyelvben, szokásokban és erkölcsökben és az őj provinciák megalakításának alapjait képezték. A K.-t jellemzetes szertartásokkal külön magisztrátusok (triumviri coloniae deducendae, septemviri, vigintiviri) alapították, az anyavárosénak megfelelő önkormányzattal. A modern K.-ra nézve, l. Gyarmatügy.
demosz a régi Attikában, Athéntől É-ra, Poseidon templomával és több más szentéllyel, különösen nevezetes mint Sophokles szülővárosa, ki azt Oedipus K.-ban címü tragédiája által örökítette meg. Jelenleg kopár magaslat, melyen Müller Ottfried és Lenormant K. síremléke áll.
(növ.), l. Colocynthis.
l. Colorado.
(lat.). E kifejezés a zenében leginkább az énekkel szemben használtatik s azt jelenti, mikor az énekes a dallami frázisokat azok lényeges zöngéitől különböző mellékzöngékkel felékesíti, kicifrázza s ez által azoknak már kiszinezést ad. Innen nyerte a nevét is a latin colorare szóból. A K. az énekben nemcsak a dallamfrázisok közben fordul elő, hanem leggyakrabban az u. n. kadenciáknál, mikor t. i. a fél vagy egész zárlati hangon az énekes hosszabban megáll s annak harmoniai zöngéire hangnemén belül mindenféle futamokat, cifrázatokat s trillákat alkalmaz. A K. már a korábbi sázadokban divatozott még az egyházi énekek keretében is. Eredete az ellenpontozati korszakra vezethető vissza. De legszélesebb kifejlődést nyert a szinpadi énekvirtuózitással szemben, hol az operák uralkodó elemévé vált elannyira, hogy nem egyszer az igazságkifejezés s a természetesség rovására érvényesült, tisztán a hatásvadászatot tartván szem előtt. Ez aztán elfajulásra s reakcióra vezetett s egyik fő oka lett az új drámai zeneirány keletkezésének, mely teljesen kizárta a köréből. Az u. n. koloratur-énekművésznők - mert e művészet leginkább nők tulajdona - még ma is keresettek.
(gör.-lat.) a. m. szinmérő; az égi testek vagy bizonyos ipari fontossággal biró oldatok szinének számbeli meghatározására szolgáló műszer. Amaz kiegészítője a Zöllner-féle asztrofotometernek (l. o. és Fotometer) és lényegesen két nikolprizma között álló, tengelyére merőlegesen csiszolt quarclemezből áll. Ezen az optikai rendszeren halad át az összehasonlítási lámpából jövő fénysugár. Ha a fényforráshoz közelebb álló nikolt körosztáson a leolvasható szöggel elfordítjuk, a fotometer látmezejében képezett mesterséges csillag cirkuláris polarizáció folytán szint változtat s a vele egyszerre beállított természetes csillaggal egyenlő szinüvé tehető. Az elért szin a forgási szög és a quarclemez vastagsága által számbelileg is jellemezhető. A készülékkel eddig leginkább az ó-gyallai csillagvizsgálóan történtek önálló megfigyelések. - Az ipari célokra szolgáló K.-ek leginkább valamely oldat festőanyagának értékét hivatvák megállapítani. E célra az illető anyagból normális oldatot készítünk, mellyel a megvizsgálandó oldatot összehasonlítjuk, vagy az által, hogy ezt vizzel vagy alkohollal higítjuk, v. rétegvastagságát mindaddig változtatjuk, mig a két oldat szine egyenlővé nem válik. Az első elven alapszik a Houson-Labillardiere és Salleron, a másodikon a Collardeau- és Reineck-féle K., mig a Müller-féle komplemeter K. a szines oldat azon rétegvastagságát méri, mely komplementárisan festett üveggel együtt fehér szint ad.
(lat.), a festészetben a valóságban előforduló szineknek különféle eljárás szerint való utánzása. Más értelemben a festményen egymás mellé helyezett szinek hatása. Innen kolorista az a festőművész, aki kiválóan a szinek hűségére és azoknak pompás hatására fekteti a súlyt, ellentétben azzal, aki a formáknak minél tökéletesebb utánzását, vagy pedig leginkább a szép, nemes formákat keresi.