(lat.) a. m. kapcsolat; általában több fogalom összeköttetése a belőlök származó következtetésekkel együtt L. Gondolkozás. - K. a matematikában. Adott n elem (tárgya) k-tagu (v. k-ad foku) K.-it ugy képezzük, hogy az adott elemek közül minden lehető módon összeállítunk k-t, de két összeállítást csak akkor tekintünk egymástól különbözőnek, ha nem ugyanazokból az elemekből állanak, mig az elemek sorrendjét nem vesszük figyelembe. Ezek a K.-k ismétléssel v. ismétlés nélkül képezhetők, amint az adott elemek mindegyike akárhányszor, illetőleg csak egyszer fordulhat elő a K.-ban. P. 1, 2, 3, 4 elemek háromtagu K.-i ismétlés nélkül:
123, 124, 134, 234,
ismétléssel pedig:
111, 112, 113, 114,
122, 123, 124, 133,
134, 144, 222, 223,
224, 233, 234, 244,
333, 334, 334, 444.
Ismétlés nélkül n elemből
k tagu K. képezhető, ismétléssel pedig
P. a négy elemből képezhető háromtagu K.-k száma
K. a kristálytanban, két v. több kristályalaknak együttes kifejlődése egy kristályegyénen. Amint valamely kristályon a lapok nem egynemüek, az K. Csakis egyazon kristályrendszernek alakjai alkothatnak K.-kat. Az egyik alak rendesen az uralkodó, a másik alak (esetleg alakok) lapjai amannak éleit v. csúcsait tompítják, élezik vagy hegyezik. A tompítás, élezés v. hegyezés nem tetszés szerint, hanem a kristályon az egynemü részek ugyanazon a módon egyszerre szenvednek változást. A részarányosság törvénye a leghatározottabban K.-kon érvényesül. A kristályok sokkal gyakoribbak K.-kban mint egyszerü alakokban.
l. Zárak.
a szóalkotásnak az a módja, mikor tudatosan, v. öntudatlanul össze vegyítünk v. összezavarunk két szót s ez által egy új harmadik szót alkotunk. Különösen gyakori az olyan páros szóalakok kölcsönhatása, melyek közönségesen együtt szerepelnek. Másszor helyett némely nyelvjárás azt mondja máccor, máccó s ennek nem lehet más oka, mint az ëccër, ëccő, ëccé (egyszer) analogiája, mellyel oly gyakran szerepel együtt. Az oláhfalusi székely nyelvjárás annyira megy a kiegyenlítésben, hogy azt mondja: ëcci-mácci e. h. egyszer-másszor (Nyr. IX. 235.). Mennyi, mekkora legtöbbször az annyi, ennyi, akkora, ekkora társaságában fordulnak elő s ennek köszönik mai alakjokat. Mig ugyanis az annyi, ennyi az az, ez származékai, addig amazok a mi névmásból voltak képezve s régi nyelvemlékeinkben csakugyan igy hangzanak: minyi, mikora. Különösen akkor szeret a két szó egymáshoz hasonulni, ha mellérendelő összetételben vannak egymással ugynevezett ikerszóvá egyesítve. Igy mondunk szedettvett helyett szedett-vedett-et. Igy lett kótyavető-ből kótyavetye. Gyakran történik kiegyenlítés az ellentétes s a rokonértelmü szók között, melyek a beszédben is gyakran, de a gondolatban még többször vannak együtt s lehetnek hatással egymásra. Különösen az oly rokonértelmü kifejezések hatnak egymásra, melyek hangzása nézve is véletlenül hasonlók egymáshoz. Ezt a hasonlóságot gyakran fokozza a beszélő öntudatlanul, mert midőn az egyik kifejezéssel él, a másik is megcsendül lelkében. Keblembe, keblébe a. m. mellembe, mellébe, azért az előbbit is nagy vidéken igy ejtik: kellembe, kellibe. Sokszor annyira öszeolvadva jönnek tudatunkba és nyelvünkre a rokonértelmü kifejezések, hogy a kettőnek alakja egészen egybefonódik és összezavarodik. Nagyon elterjedt p. ez a kifejezés: türtőztetni magát, melyet nem lehet a tűr igéből rendes képzésnek magyarázni, mig ellenben nagyon jól megérthetjük a következő kettőnek kombinálásából: türteti magát, tartóztatja magát. Néhol a keresgélést is igy mondják: kutaskodik a. m. kutat meg kereskedik. Szilágyságban a sikoltozást igy fejezik ki: sikobál a. m. sikoltoz meg kiabál. Régente olyba vettek valamit és ollyá is vették, holott ma a kettőt egyesítve, olybá veszünk valamit.
azok a mellékhangok, melyek az akusztika törvényei szerint nemcsak minden egyes zenészeti hang, hanem egész hangzatok felzendülésénél is belehangzanak a főhangokba. Ezt a természeti tüneményt leginkább lehet az eolhárfánál észlelni, melynél az alaphangzásnál rendesen annak harmad- s ötödköze is, vagyis: maga a hármas hangza is hallhatóvá válik.
l. Körutazási jegy.
(lat.) a. m. kapcsolástan, a matematika az a része, mely a tárgyaknak (elemeknek) összeállíásait (komplexióit) csupán arra nézve vizsgálja, hogy hány tárgyat és mily sorrendben tartalmaznak. Ha n adott elemet minden lehető sorrendben összeállítunk, akkor ezen elemek felcseréléseit v. permutációt nyerjük. Ha n elemből minden lehető módon k elemet kiválasztunk, de az elemek sorára nem vagyunk tekintettel, akkor ezen elemek k-ad foku kombinációit nyerjük. Ha minden egyes kombinációnak összes permutációit képezzük, akkor az n elem k-ad foku variációit nyerjük.
királyi vár Jagst württembergi járásban, a Kocher fölött, Steinbach községben. K. egy 1079-ben alapított benedekrendi kolostor és 1488-1802. gazdagon javadalmazott lovagi alapítvány volt. Szép román stilü, 1707-15. modernizált négytornyu temploma van. V. ö. Mejer, Beiträge zur Geschichte v. K. (Hall 1861).
(lat.) a. m. éghető, égékeny; kombusztibilitás, éghetőség, égékenység.
(holland, franc. cambuse) a. m. hajókonyha (l. o.).
l. Dráma, Vígjáték és Commedia. - Komédiás, megvetőleg mondva a. m. szinész, szinjátékos, v. bárki, akinek magaviselete szinlelést, fitogtatást v. mesterkélt előadást árul el.