János, l. Comenius.
Antal Emánuel lovag, gazda és gazdasági iró, szül. Humpoletzben (Csehország) 1814 jun. 13., megh. Iglauban 1893 dec. A hohenheimi gazdasági akadémián nyert szakképzés után a gr. Thun-féle tetscheni uradalomba lépett, hol csakhamar uradalmi titkár, utóbb a peruci uradalom és nemsokára az öszes grófi terjedelmes uradalmak központi teljhatalmu kormányzója lett. 1855. az ő terve szerint és vezetése mellett állították fel Tetschen-Kiebwerdában, a gr. Thun-féle uradalom területén az első földmíves-iskolát Csehországban s egy évre rá ugyanott megnyitották a gazdasági középiskolát, melyet utóbb felsőbb gazdasági tanintézetté fejlesztettek és melynek K. volt a főigazgatója. Főbb művei: Jahrbuch für östr. Landwirthe, nebst Landw. Kalender, 1861-1882-ig volt szerkesztője. Die Bodenkrafterschöpfung (u. o. 1864); Der heutige Standpunkt der Bodenerschöpfungsfrage (u. o. 1870, 2. kiad. 1876); Betrachtungen über die landw. Unterrichtsfrage (u. o. 1875); Lage u. Hilfskräfte in der östr.-ung. Monarchie (u. o. 1876).
(gör.) a. m. üstökös (l. o.).
(ang. comfort), tulajdonkép erősítés, vigasz, kényelem; tágabb értelemben az anyagi és szellemi jóllét összege, különösen pedig a házi kényelem, amennyiben az a butorzatnak csinos és egyúttal hasznos berendezéséből fakad. Innen komfortábilis, a. m. kényelmes jóllétet okozó, előmozdító.
a Fokgyarmat K.-i kerületének egyik járása 1414 km2 területtel, (1891) 6940 lak., akik közt 1350 fehér bőrü; egykoron Brit-Kaffaria K-i határául szolgált.
(lat.), l. Centuria és Comitia Curiata.
(gör.), a kellemesnek vegyülése a nevetségessel, a kellemesnek egy hangsúlyozott, fizikai ingerrel összekötött nyilvánulása, ellensarka a tragikumnak (l. o.), mely megint a fenségesnek vegyülése a siralmassal és szintén fizikai hatással bir. A komikum (furcsaság) egyik fő eleme: a fonákság. A fonákság Greguss szerint - egyáltalán bolondság: midőn valaki valaminek a bolondja, aminek maga vallja kárát, ami tehát másokra nézve nem ártalmas (ez aristotelesi fogalomhatározás), de még magára nézve sem nagyon. De amennyiben mégis kárvallás forog fenn, ez a kárörömöt is kelti fel, főleg ha igazságos volt a lakolás. A káröröm visszás képe a részvétnek, melyet a tragédia kelt. A komikum a benne mutatkozó fonákságnál fogva a kudarchoz vezet (megfelel a tragikai bukásnak, csakhogy nem veszedelmes, nem mélyreható). A fonákság s következőleg a furcsaság is a szándék és siker, a cél és eszköz, az ok és okozat visszás kapcsolatából ered s az ábránd meg a valóság, a vágy meg a tett, az erő meg a hatás, az erőlködés meg az eredmény között látható képtelen aránytalanságban nyilvánul (Moliere). Midőn a K.-ban oly fonákságot látunk, mely az általa okozott kudarc miatt kárörömöt kelt, ebben a kárörömben benn van a nevetés csirája is (l. Nevetés). A K. nagyobbrészt a fonákságból ered, de van része a kellemesben is, mint p. a naivságban, gyermekiesben, sokszor pedig az élcben (l. o.) nyilvánul, mely inkább formai K. és a gondolatok váratlan összeházasításában áll. Rangra nézve megkülönböztetjük az alsó-K.-ot a felsőbbtől, a törekvést a teljestől. Alsó K.-hoz tartozik a bohóckodás, a fizikai fonákság (vastag K.), a majmolás, a helyzet K.-a, félreértések. A felső K. országa az élc és elmésség (l. o.). Az alsó K. tényekben, a felső K. szavakban, ötletekben, villanatokban nyilvánul, de ez mint töredékes, a teljes K. pedig a jellemfestésben, a víg regényben, bohózatban és jellemvígjátékban nyilatkozik meg.
(rom.), Cuza fejedelem idejéig a moldvai és havasalföldi oláh fejedelmek lovászmestereinek neve. Rangban mindjárt a logofat s a paharnic után következett.
a katonai nyelvjárásban mindaz, amit a katona az államtól kap; igy p. az állami kapott ruhanemü v. kenyér komisz, mig a katona a saját pénzén vásárolt ruhanemüt vagy kenyeret «extrá»-nak mondja. A K. a latin commissio szóból keletkezett, t. i. a katonaságnak nagyobb mennyiségben szükséges cikkek elkészítését többnyire vállalkozóknak adják ki commissióba.
(lat.), a névszónak ugynevezett társhatározó esete, tehát a magyarban ez a két alak: feleséggel és feleségestül. L. Névragozás.