Gusztáv, csillagász és matematikus, szül. Szántován (Bács-Bodrog) 1825 aug. 7. Gimnáziumi és liceumi tanulmányait bevégezvén, az 1846. és 1847. években az apatini kincstári építészeti hivatalnál mint mérnök-gyakornok működött. Aztán a pesti m. kir. tudomány-egyetemre jött, de tanulmányait a szabadságharc szakította félbe, melyben mint honvéd árkász-főhadnagy vett részt. A szabadságharc után folytatta tanulmányait s 1850. mérnöki oklevelet nyert. Petzwal Ottó előadásai az egyetemen annyira megkedveltették vele a matematikát, hogy 1850-52. a pesti, 1852-54. a bécsi egyetemen mint egyetemi csillagászati ösztöndíjas a matematikából, természettudományokból és asztronomiából magát tovább kiképezte. 1855. a pestvárosi főreáltanodában a mennyiségtan rendes tanárává lett. Ennek 1858. Értesítőjében közölte a Szélső értékek elméletének elemi kifejtéséről irt értekezését. 1861. a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta meg. Ugyanazon év óta az egyetemi csillagászati obszervatoriumban annak végleges beszüntetéséig a déli idő meghatározását eszközölte és a déljelzést ellenőrizte. 1863. a szépművészetek és bölcsészet doktorává avattatott, két évvel később pedig a m. kir. tudomány-egyetem a csillagászatból magántanárrá képesítette. 1871. a m. kir. tudomány-egyetemhez az elemi mennyiségtan tanszékére ny. rendes tanárrá neveztetett ki s u. o. 1883 óta egyszersmind a csillagászat rendkivüli tanára, 1880-83. a bölcsészeti kar dékánja volt. A hatvanas években a váltójogról, vámisméről s könyvvitelről irt reáliskolai tankönyvei számos kiadást értek. Mint csillagász 1863-91. a m. tud. akadémia almanachjának naptárát szerkesztette, magnetikai helymeghatározásokat végzett s becses adalékokat szolgáltatott hazánk földmágnességi viszonyainak ismeretéhez (m. t. akad. 1870; Term. Közl. 1871, 1881), továbbá számos ismeretterjesztő cikket és könyvismertetést irt, melyek a m. tud. akadémiánál, a Természettudom. Közlönyben, az Országos középiskolai tanáregyesület Közlönyében s a Magyar Encyclopédiában jelentek meg. Matematikai irodalmunkat a Részletes külzeléki egyenletek egészelése címü akadémiai értekezésen kivül (1860) egyetemi előadásainak gondos autográfikus kiadásával bővítette. Mint akadémikus Herschel Jánosról s két jelesünkről: Nagy Károlyról és Petzwal Ottóról tartott meleghangu emlékbeszédeket.
kisközség Vas vármegye szt.-gothardi j.-ban, (1891) 1063 magyar lakossal.
v. kondorifa, l. Korállborsó.
(Nagy-K.), nagyközség Békés vármegye szarvasi j.-ban, (1891) 2597 tót és magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
gyüjtőnév alá azon sertésfajták tartoznak, melyek göndör szőrrel födöttek; ilyenek vannak a Balkán félszigeten és nálunk. Nevezetesebbek a szerb sumádia és a hazai K. v. u. n. mangalica.
(ejtsd: -vics) Lajos, álnéven Syrokomla Vladiszlav lengyel költő, szül. Szmolkovon 1823 szept. 17., megh. 1862 szept. 15. Rendkivül szorgalmas, sokoldalu iró volt; finom nyelvérzékkel, nagy bensőséggel irt verset, regényt, eposzt, drámát, irodalomtörténetet. Eleinte titkár volt a Wittgenstein herceg uradalmában, de utóbb önállósította magát, bérlő lett. Legelső versei a Kraszeps Athenaeum-ban jelentek meg, de irói hirnevét a lengyel-latin költők, Szymanowski, Janicki s mások fordításaival alapította meg. Nehány önálló kötete jelent meg Csevegések és röpke rímek címmel. Margies címü eposza Mickievicz Wailenrod-jának hatása alatt iródott. Drámát is irt Karliński Gáspárról. A lengyel irodalom története, melyet irt, inkább poétai, mintsem kritikai munka, mely a költő ama buzgóságából keletkezett, hogy lehetőleg hasznára kivánt lenni a hazai irodalomnak. Az utolsó órák poézise címmel igen érzékeny költeményeket irt. V. ö. Kraszevski V., Syrokomla (Varsó 1863).
(chondrin), enyvszerü anyag, mely a porcokban előfordul. Kémiai összetétele a glutin v közönséges enyvhez közel álló; sajátságai azonban sokban lényegesen eltérők. Sárga vagy barnássárga, kissé rugalmas test. Hideg vizben felduzzad, melegben feloldódik; az oldata kihüléskor megkocsonyásodik. Oldata timsóval és ólomacetáttal csapadékot ad (glutinoldat nem). Lúgokkal v. savakkal való főzéskor leucin képződik, de nem képződik glikokoll (glutinból igen).
(ásv.), l. Meteorit.
l. Minősítvény.
(lat.) a. m. vezető, kocsivezető, kisérő, felügyelő; a természettanban, l. Elektromozó gép; a sebészetben pedig oly készülék, mely sebészi műtéteknél más műszereket vezet.