(növ., Gonolobus Mich.), az askepiadaceák cserjéje v. félcserjéje, szára felfutó v. heverő, levele átellenes, szivalaku, virága jókora, biborszin, fürtös v. ernyős. Több mint 60 tropikus amerikai faja közül a G. Condurango Triana Ecuadorban a K.-kérget (cortex condurango) szolgáltatja. Mint csatornaszerü darab jut a kereskedésbe, kivül szürkésbarna, hosszában ráncos, rostos törésü, belül finom tejcsatornákkal. Hathatós része Kobert szerint 2-3 glikozida és egy gyánta; a régebben conduranginnak nevezett hatóanyag, két glikozidából álló keverék, mely a középponti idegrendszerre hat és mérgező dózisban tántorgó járást, görcsöket, majd bénulást okoz. Néhány évtized előtt rákos bajok ellen ajánlották, a gyomorrákkal járó hányást és fájdalmakat valóban enyhíti, anélkül, hogy magát a bajt lefolyásában feltartóztathatná.
Lázár, l. Kunduriotisz.
l. Ida, csendélet- és genrefestő, szül. Budapesten 1854. Művészeti tanulmányait 1879. kezdte Vastagh György műtermében, még pedig olyan szerencsével, hogy már a következő évben meg is jelenhetett a nyilvánosság előtt. Münchenbe 1881. ment s itt Lindenschmitt vezetése alatt két esztendőt töltött, főleg a genrefestészetben tökéletesítvén magát. Ezután visszatért Budapestre, de csak egy esztendeig maradt itt, s 1885. már Párisba utazott, hol először látott igazi művészettel festett plein air-képeket, s ez az irány annyira megtetszett neki, hogy azonnal zászlója alá szegődött. Párisban nagy szorgalommal festegetett először Munkácsy Mihály, azután a saját műtermében. Két év mulva Olaszországba utazott, hogy a régi művészet kincseinek s a szép olasz természetnek tanulmányozásába mélyedhessen. Itáliában szintén két esztendőt töltött, s mint kész művésznő tért vissza hazájába 1890. Azóta folyvást a magyar fővárosban tartózkodik, előkelő ízlésre valló csöndéletképekkel s karakterisztikus genreképekkel keresve föl kiállításainkat.
2. K. Sándor, statisztikus és egyetemi tanár, szül. Pesten 1819., megh. u. o. 1882. Ugyanitt végezve az egyetemi tanfolyamot, 1839. a magyar kir. udvari kamaránál nyert alkalmazást mint fogalmazó-gyakornok, e mellett több előkelő fiatal embert készített el a jogi vizsgára. 1845. a győri kir. jogakadémián a statisztika és bányajog rendes tanára lett s innen, midőn ezt az intézetet az abszolut kormány megszüntette, 1850. a pozsonyi kir. jogakadémiára helyeztetett át, majd 1854. pesti egyetemi rendes tanár lett, hol a statisztikán, mint főtárgyon kivül, az egyházjogot is tanította. A m. t. akadémia 1858. levelező, 1867. rendes tagjává választotta. Volt 1861. jogikari dékán, 1869-ben egyetemi rektor. Kiváló érdeme a joghallgatók segélyegyesületének megalakítása. Irodalmi működése igen jelentékeny. Főbb művei: Statisztika elmélete (Pest 1847); Egyházjogtan (5-ik kiad. 1881); A magyar birodalom statisztikája (Budapest 1875, 2. kiad. 1878); Elméleti fejtegetések a statisztika terén (Pest 1855); Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve (u. o. 1865); Az ausztriai-magyar monarchia stat. kézikönyve (u. o. 1868); Öt év Magyarország bűnvádi statisztikájából (Budapest 1879); Adalékok Magyarország nyersterményeinek őstörténetéhez (u. o. 1873); Bányászatunk jelen állapota és teendőink annak sikeresebb kifejtésére (1882). Ezenkivül számos értekezése jelent meg főkép az akadémia kiadványában, köztünk emlékbeszédek Weninger Vince, Suhajda János és Jurjevich József felett, továbbá a Statisztikai Közleményekben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Mint szakember tevékeny részt vett az országos statisztikai tanács munkálataiban s az 1876. Budapesten tartott nemzetközi statisztikai kongresszuson.
Pál, német rajzoló, szül. Greifswaldban 1840., megh. Berlinben 1871. Drake szobrász és Steffeck festő tanítványa, népszerüségét fekete árnyékképeinek köszönhette. A legelterjedtebbek: Blätter zu Goethes Faust (Berlin 1866); Sommernachtstraum (Heidelberga 1868, ezek díszítik a Szent Iván-éji álom magyar díszkiadását is); Der schwarze Peter (Stuttgart 1869); Schattenbilder (u. o. 1871); Falstaff und seine Gesellen (Strassburg 1872); Lose Blätter (2. kiad., Berlin 1875); Album (u. o. 1872-77).
l. Államszövetség.
alul prémmel szegett magas lengyel föveg négyszögü tetővel s gyakorta bojttal; a laposabb sapka neve krakuska.
(lat.) a. m. készítés, különösen a használatra kész öltönydarabok, valamint az ezekkel folytatott üzlet neve.
l. Confetti.
(lat.) a. m. értekezlet, tanácskozás, l. még Conférence.
(lat.) a. m. tanácskozás; diplomáciai nyelven a K.-t, ha a tanácskozás tárgya fölött való határozatra is kiterjed, kongresszusnak (l. o.) nevezik.