(conhydrin, conydrin, oxyconiin), C8H17NO. Csekély mennyiségben a koniin mellett, a bürökben előforduló szénvegyület. Fehér, gyöngyfényü kristálykákból áll. Op. 121, fp. 224 C°. Könnyen szállasztható.
1. kis-ázsiai török vilajet Angora, Adana, Aidin, Khodavendikjár és a Földközi-tenger közt 103,766 km2 területtel, 1.088,100 lak. A szandsákságok: K., Tekke, Hamid, Nigde és Buldur. - 2. K. (Konia, az antik Iconium), az ugyanily nevü vilajetnek és szandsákságnak székhelye, 450 km.-nyire Konstantinápolytól kis patak mellett, 1187 m. magasban, meglehetősen kietlen környéken, 25,000 lak., akik egyebek közt szőnyeg-, pamut-, gyapjuszövéssel és bőrcserzéssel is foglalkoznak. Újabb, valamint középkori házai düledezőben vannak; a magaslaton álló egykori palotája a szeldsuk szultánoknak szintén nagyobbára rom; mecsetjein azonban a gyönyörü arabeszkek és az email változatossága maig is láthatók. K. a bizanci korban mint Iconium, székhelye volt a likaoniai érseknek. 1097. I. Kilids-Arszlán, a szeldsukok szultánja székhelyévé és egy nagy ország fővárosává tette. A keresztes háboruk korában a keresztesek ellen nem egyszer heves ellenállást fejtett ki. 1190 máj. 18. Barbarossa Frigyes falai alatt diadalt vívott ki és a várost is elfoglalta. 1466. I. Mohammed K. önállóságának teljesen véget vetett, amennyiben a várost elfoglalta és lakóinak egy részét Konstantinápolyban telepítette le.
C16H22O8.2H2O. A tűlevelü fák nedvében előforduló glikozida. Tisztán előállítva szintelen, fénylő, alig keserü kristálykákból áll; hideg vizben kevéssé, forró vizben és alkoholban könnyen oldódik. A poláros fény síkját balra fordítja. Tömény kénsavban ibolyaszinnel oldódik. Floroglucin-oldattal megvörösödik; e reakcióval könnyen megtudjuk, famentes-e valamely papiros. Oxidáló szerek vanillinné alakítják.
(coniin, aktiv a-propilpiperidin), C8H17N. A bürök alkaloidja. E növényben almasav sója fordul elő. Különösen gyümölcse tartalmazza bőségesen (0,5-1%). Előállítása az összezúzott bürökgyümölcsökből lúggal való desztilláció útján történik. Tisztán előállítva szintelen, olajszerü, nagyon mérges, undorító szagu (egérhúgyszag) és maró csípős ízü folyadék. Fs. 0,85, fp. 166,5 C°. Vizben (90 sr.) oldódik; ez oldat felmelegítve megzavarosodik; éter, borszesz és olajokkal elegyíthető. A poláros fény síkját jobra téríti. Ez oxigénmentes alkoloida mesterségesen is előállítható (Ladenburg). Savakkal elég jól kristályosodó sókat alkot.
(gör.) a. m. kúpalaku.
(növ.), l. Icica.
az ugyanily nevü járás székhelye Kalis (ettől 53 km.-nyire) orosz kormányzóságban a Warta mellett, (1890) 7257 lak., posztószövéssel, gép- és bőrgyártással.
1. Dávid de, flamand festő, szül. Antwerpenben 1636-ban. 1670. Olaszországba ment, 1687. szülővárosába visszatért, 1699. Brüsszelbe költözött át, hol nemsokára meghalt. Legjobban a bécsi Liechtenstein-gyüjteményben van képviselve.
2. K. Fülöp, hollandi festő, szül. Amsterdamban 1619., megh. u. o. 1688. Valószinüleg Rembrandt tanítványa volt. Tájképei többnyire hollandi helységeket, folyóktól és csatornáktól átszelt síkságokat ábrázolnak. Szinezésük finom, változatos, bár néha kissé modoros. Nagyrészt az amsterdami és rotterdami, angol nyilvános és magángyüjteményekben vannak. Saját arcképe a firenzei Uffizi-képtárban van.
3. K. Péter, máskép Koning (l. o.).
4. K. (Coninck, Coningh) Salamon, hollandi festő, szül. Amsterdamban 1609., megh. u. o. 1656., Moeyaert Miklós tanítványa, főleg Rembrandt hatása alatt állott. Művei, anélkül, hogy Rembrandt képeit megközelítenék, elevenek, frissek, melegek. Teljesen hiteles művei: a Remete (1643, drezdai képtár); Tudós dolgozó asztalánál (1649, braunschweigi muzeum); József megfejti a Fáraó álmait (1655, schwerini muzeum); Keleti harcos (kopenhágai képtár); Aggastyán (Monigkau, Dessau mellett).
v. Koninck, 1. Péter (francia irásmód szerint Deconing), flandriai népvezér a XIV. sz.-ban, Breidel Jánossal együtt ő volt a Chatillon Jakab francia helytartó ellen fellázadt flandriai városok vezére. Számos kivándorolt és más flandriai élén Breidellel a városba hatolt s 1302 máj. 19. majd valamennyi franciát legyilkolták. A franciák bosszuháboruja az 1302 jul. 11. Kortrijk melletti csatával végződött. K. halála évét nem tudják. Breidel és az ő szobrát 1887-ben leplezték le Brüggében. V. ö. Nameche, Pierre de Coninck et Jean Breydel (Löwen 1887).
2. K. Viktor, francia iró és szinházigazgató, szül. 1842., megh. Suresnesben 1894 okt. Először mint hirlapiró tünt fel, azután a Renaissance-szinháznak lett igazgatója s több vigjátékot is irt, többi között a Madame Angot-nak szövegét is szerkesztette többed magával, mely darab gazdag emberré tette. Midőn a Gymnase-szinháznak lett igazgatója, a Vasgyáros töltötte meg pénztárát. Ekkor Jeanne Hading-ot, a szépségéről hires szinésznőt vette nőül, aki azonban nemsokára ott hagyta. Elvégül K. könnyelmü életmódja következtében vagyonát elvesztette s mind a Gymnase, mind a Comédie Parisienne igazgatóságában kudarcot vallván, megőrült. A suresnei gyógyintézetben halt meg.
(gör.-lat.) a. m. egy kúpot metsző sík.