az a tüzes, folyékony anyag, melyet számos geologus a Föld belsejében, A Föld középpontjából a megmerevedett földkéreg határáig képzelt.
l. Excentricitás.
(centripetal erő), l. Centrális mozgás.
legtöbbször a hátrahagyott útnak az út megtevéséhez szükséges időhöz való viszonya s értékét megkapjuk, ha az út hosszát az időegységek (legtöbbször a másodpercek) számával elosztjuk. Ilyen esetekben föltesszük, hogy mozgó test minden része egyenlő v. egyenlőnek vehető utat tesz meg. A folyami hidraulikában azonban más értelmezése van a K.-nek. A viz egyes részecskéi ugyanis oly csekély összefüggésben vannak egymással, hogy ez már a legkisebb behatás föllépésénél is változást szenved: a folyóviz egyes részeinek sebességére tehát nemcsak a meder minden kis egyenetlensége és alakváltozása, hanem még irányváltozása is (kanyarulat) befolyást gyakorol; sőt még a viznél sokszorosan könnyebb levegő mozgása (a szél) is. Itt tehát nem lehet a K. fogalmát nagyobb távolságra kiterjeszteni, minthogy mér ugyanazon szelvény különböző helyein is a legkülönbözőbb sebességek észlelhetők; K. tehát az egy pontnál, illetve ugyanegy szelvényben észlelt különböző sebességek átlagos értéke s ezt ugy kapjuk meg, ha a szelvényen az időegység alatt átfolyó viztömeg mennyiségét a szelvény területével elosztjuk. Minthogy ezek szerint a viztömeg-mérés igen fáradságos és időrabló munka, mert a viz sebességét mindama helyeken meg kell mérni, ahol benne valószinüség szerint változás áll be, ennélfogva a vizimérnökön régóta törekszenek egy oly helyet föltalálni a folyó keresztszelvényében, melynek sebessége állandó viszonyban áll a K.-hez, hogy igy egyetlen vagy legalább kevés tényleges mérésből ki lehessen a K.-t számítani. Ezen viszony föltalálása azonban mindeddig nem sikerült.
l. Fogaskerekü vasutak.
l. Hashajtó szerek.
Németországban a középkorban középosztály a nemesek és a közszabadok között.
igy nevezik a zenében azokat a szólamokat, melyek a legfelső (diskánt) s a legalsó (bassz) közt szerepelnek s arra szolgálnak, hogy a harmoniákat lehetőleg teljessé tegyék. Miután az összes zenepolifonia a négyszólami tételen alapszik: a K. ugyszólván a legfontosabb szerepet játszik a harmonizálásban. Többszólamu éneknél e szerepre leginkább az alt- és tenor-szólam van hivatva, vonósnégyes-tételnél a második hegedü és a brácsa (viola, mély hegedü). Ez azonban éppen nem zárja ki azt, hogy minden zenei szólamból is K. ne alakulhassanak.
vármegye, azelőtt Magyarország tiszántuli kerületének egy vármegyéje, melynek területe 2212,6 km2, népessége (1870) 113,639 lélek volt. Székhelye Zilah volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. a vmegyét megszüntetvén, azt az újonnan alakított Szilágy vmegyébe kebelezte be.
a rajzolt vagy festett ábrázoláson az elülről hátrafelé terjedés látszatának az a része, mely előtér után következik, tehát horizontvonal fölé esik, ahol az apróbb részletek már nem láthatók, s ahol a levegő távlathatása kezdődik.