város Argolisz félszigetének DK-i végében, a Peloponnezuson, (1889) 6442 nagyobbára albán lak., parti hajózással és szivacshalászattal.
(gör.) a. m. koponyazúzó, szülészeti műszer, amelyet Sir Simpson a koponyacsontok összetörésére gondolt ki s Barnes és Braun alakították át, ugy hogy ma a szűk medencénél meg nem születhető s azért megfúrt magzati koponya megragadására és kihúzására szolgál. E csontfogó egyik szára a megfúrt koponya ürébe jut, mig a másik kivülről fekszik a koponyacsontokra v. az arcra, l. Kefalotripszia.
(gör.) a. m. koponyatan, l. Frenologia.
l. Rachitisz.
l. Embriotomia.
sziámi nő, ki arról lett hiressé, hogy egész teste szőrrel volt benőve. E fiziologiai sajátosságot l. Hipertrichozisz.
János Lajos, német utazó, szül. Derendingenben 1810 jan. 11., megh. Kornthalban 1881 nov. 26. 1837-42. mint térítő működött Abissziniában, azután Mombaszban, honnan Erhardttal és Rebmannal több utazást tett, melyek alkalmával először állapították meg, hogy Afrikában az egyenlítő körül nagy tavak és havas hegyek vannak. Útleirása: Reisen in Getafrika 1837-1853. (1858). Az afrikai nyelvekről is több művet irt.
politikai község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 3961 horvát lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, királyi közjegyzősége, takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. K. a Kaprinica folyócska kies völgyében fekszik. Nevezetesebb épületei a XV. sz.-ban épült gót székesegyház s a ferencrendi kolostor. K. felett a hasonnevü vár romjai vannak. K. vára Horvátország történetében nagy szerepet játszott; már 1193. említtetik; 1225. II. András fia, Béla herceg nagy kisérlettel tartózkodott benne. Zsigmond király 1397. a Cilli-családnak ajándékozta, mig 1523. Keglevics Péter horvát hadvezér nyerte el, kinek utódjai ma is birják. A vár egyike Horvátország legnagyobb várainak, mely képes volt az 1600. évi horvát országgyülés tagjait magában elhelyezni. K. Község 1347. I. Lajos királytól többféle szabadalmat nyert, 1627. pedig II. Ferdinánd a vásártartás jogát adományozta neki. Itt született Gaj Lajos iró (l. o.).
(Krapinsko-Toplice), község Varasd vármegye pregradai j.-ban, (1891) 1124 mint politikai községnek 6877 lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. K. Horvát-Szlavonország legjelentékenyebb fürdői közé tartozik; az itt fakadó források tiszta hévvizek, melyeknek hőfoka 41-43oC. A nagy fürdőházban s a többi épületekben közel 200 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. A fürdők tükör- és kádfürdők. Leginkább köszvény, reuma, idült bőr- és idegbajok ellen használják jó sikerrel; gyógyító tényezők még izzasztókamrák, massage, villamos gyógyítómód és svéd torna. K. a legjobban berendezett fürdők közé tartozik, melyet évenkint mintegy 2000 beteg keres fel. Fekvése teljesen zárt völgyben, 152 méter tengerfeletti magasságban, igen kedvező. A fürdőhöz szép park csatlakozik. A vasúti állomástól 1 órányira fekszik. A fürdő Aquae Jasae név alatt már a rómaiak idejében ismeretes volt. V. ö. Bancalari, Der Kukort Krapina-Töplitz (Bécs 1868); Rak, Das Mineralbad K. (u. o. 1868).
község Pozsega vármegye novskai járásában, (1891) 1217 horvát lakossal (mint politikai községnek 4063 lakosa van), postahivatallal és postatakarékpénztárral.