az ugyanily nevü járás, székhelye Szmolenszk (ettől 50 km.-nyire) orosz kormányzóságban, 10 km.-nyire a Dnyeprtől, (1892) 4686 lak. 1812. két ízben ütköztek itt meg az oroszok a franciákkal; aug. 14. Murat és Ney legyőzték Rajevszkij orosz vezért, nov. 16-19-ig pedig Kutuszov szorította vissza Davout és Ney csapatait.
(orosz) a. m. vörös, helynevek összetételeiben gyakori.
(Kisuca-Krasznó), kisközség Trencsén vmegye kiszuca-újhelyi j.-ban, a Kisuca vize mellett, (1891) 2154 tót lak., vasúti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár.
az ugyanilye nevü járásnak és Jenisszeiszk orosz-szibériai kormányzóságnak és egy püspöknek székhelye a Jenisszei és Krasznaia-Jarka összefolyásánál, (1892) 18 425 lak., tégla-, bőr- és szappangyártással; a közeli aranybányákkal való kereskedés középpontja. Két szép tér a város közepén, a székesegyház és a hivatalos épületek csinos külseje a városnak csaknem európai külsőt kölcsönöz.
falu Szt. Pétervár orosz kormányzóságban, vasútt mellett, 3200 lak., cári kastéllyal, számos nyaralóval. Közelében van a K.-i állandó tábor, az oros gárda évenkénti gyakorló helye:
az ugyanilyen nevü járás székhelye Penza (ettől 190 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Moksa balpartján, (1892) 16 153 lak., tégla-, kötél- és hamuzsírkészítéssel és számos malommal.
(Krasznystaw), az ugyanilyen nevü járás székhelye Lublin (ettől 52 km.-nyire) orosz-lengyel kormányzóságban, a Vieprz mellett, (1893) 7615 lak., malomiparral.
(gör.), fából, agyagból, fémből vagy kőből készült nagy edény, mely az ókorban a bor és a viz vegyítésére szolgált. Alakján jellemző a tágas nyilás, melynek átmérője rendszerint nagyobb az edény bármely részének átmérőjénél. Eredeti formája a közepén vizirányosan átmetszett hordóhoz hasonlít s hol van, hol nincs füle. A fél hordó alakjával biró K.-t külön állványra helyezték, amelynek legszokásosabb alakja a háromláb. A háromláb gyakran gazdag díszü volt, emberi és állati alakok voltak a lábak, ugy hogy a K. kevésbé lényegesnek látszott (l. 1. ábra). A kőből faragott nagy K. háromláb helyett magas talapzaton állt (l. 2. ábra). Szokásos volt az alacsony háromláb is. Utóbb a háromláb a K. egyik alkotó részévé válik, de azért meglátszik rajta, hogy egykor külön volt (l. 3. ábra). A görögöknél, kivált Nagy-Görögországban a kehelyalaku, gazdagon díszített K. dívott, s ilyenek vannak legnagyobb számmal a gyüjteményekben (l. 4. ábra).
[ÁBRA] 1. ábra. Egyiptomi kratér. 2. ábra. Assziriai kratér.
[ÁBRA] 3. ábra. Etruszk kratér.
[ÁBRA] 4. ábra. Magas és alacsony lábu kratér.
(gör.), a vulkán csúcsán van oldalán levő, rendesen tölcsér-, üst- v. tányérforma nyilás, amelyen keresztül a kitörés történik. Ha a vulkán csúcsán van, akkor fő-K., ha oldalán mellék-K. A K.-en a szélét, falát és alját szokás megkülönböztetni. A mellék-K.-ek rendesen sugaras elhelyezést mutatnak a fő-K.-hez képest. A K.átmérője nagyon különböző. A legkisebb mélyedéstől egész 5000 ml. átmérőig vannak példák. A Stromboli K.-ének átmérője 670 m., a Vezuvé 620 m., az Etnáé 700 m., a Popoca tepetlés 1700 m., a Kiluneáé (Hawaii) 4700 m. Vannak vulkánok K. nélkül is. L. Vulkanizmus.
Nagy Sándor korabeli hadvezér, eleinte a gyalogos testőrök parancsnoka, később lovas vezér, kivált az indus hadmenetben tüntette ki magát. Indiából visszajövet a szárazföldi csapatokat vezette. 324. megkapta a parancsot, hogy vezesse haza a kiszolgált katonákat és vegye át Antipatertől Makedonia kormányát. K. már útban volt, de Nagy Sándor halála hirére Elő-Ázsiában megállapodott, majd Antipaterhez csatlakozva, az athéniek ellen fordult és Lamiánál győzött. Később még Perdikkas ellen küzdött (321), valamint Eumenes ellen is. E közben érte a halál.