János, jogtudományi iro, turkologus, szül. Szarvason 1857. Tanult Szarvason, Új-Verbászon, Budapesten, hol különösen a keleti nyelveket, valamint a jog- és államtudományokat hallgatta. 1883-tól 1890-ig a sarajevói országos kormány belügyi osztályánál szolgált és ott mint a török ügyek előadója és az országos vakufbizottság kormánybiztosa a vakufügyek rendezéséné és a mohammedán közoktatás fejlesztésénél működött közre. 1891 óta Szarvason járási főszolgabiró. Keleti költeményfordításai a különféle szépirodalmi lapokban, tudományos értekezései pedig elszórtan jelentek meg a magyar és német folyóiratokban. Nagyobb munkája Das Vakufrecht a lipcsei Zeitschrift der Deutschen Morgenl. Gesellsch. 45-ik kötetében jelent meg. E lexikonnak is munkatársa.
(lat.) a. m. alkot, teremt; egy szerepet K., valamely új darabnak egyik szerepét a saját önálló fölfogása szerint megalkotja.
l. Creas.
(metilguanidinecetsav), C4H9NO2. A szubsztituált karbamidek (ureidek) csoportjába tartozó szénvegyület. A húsban (izom) előfordul és igy az u. n. húsextraktumban is. Előállítása húsból történik. Tisztán előállítva szintelen, fénylő, hasábalaku kirstálykákból áll; íze kesernyés. Vizben nehezen, borszeszben alig oldódik, éterben oldhatatlan. Bázis, mely savakkal kristályosodó sókat képez.
(glikolilmetilguanidin), C4H7N3O. Az emberi vizeletben előforduló szénvegyület. A kreatinból vizleválások folytán képződik. Előállítása kreatinból, de húgyból is történhetik. Tisztán előállítva szintelen hasábalaku kristályokból áll; vizben könnyen oldódik. Oldata erősen lúgos. Savakkal szépen kristályosodó sókat képez. Lúgok hatására lassacskán kreatinná alakul.
(lat) a. m. teremtmény.
Károly Agost, német zengész, eredeti neve Miedcke volt, szül. Nürnbergben 1804 na. 16., megh. Drezdában 1880 május 16. Bécsben Seyfried fejezte be kiképzését. 1827-50. a városi szinház karnagya volt Hamburgban, hol a zenei élet sokat köszönhet neki; majd drezdai udvari karnagy volt 1872. nyugdíjazásáig. Dalait, operáit (Silva, Bernauer Agnes 1835, átdolg. 1858.) szerették, irt nagyobb egyházi zeneműveket és zongoradabokat is. Nőül vette Michalesi Alojzia (szül. Prágában 1826 aug. 29.) ünnepelt operaénekesnőt 1850. - Leányuk, K. Mária, később Brenningné, szül. Drezdában 1851 dec. 5. Atyja képezte ki olyan zongoraművésznővé, hogy már 1865. a lipcsei Gewandhausban hangversenyzett.
Ignác, szinészés szinigazgató, szül. Margittán (Bihar) 1844 márc. 29. Nyomdásznak készült, azonban vágya gyermkkora óta a szinészethez vonzotta. 1863. mint ifzetés nélküli statiszta Molnár társulathoz állt. Első szerepe az ifjú Schwarcz volt Szigligeti Liliomfi c. darabában. Néhány hétig a szini iskola tanítványa volt, de minthogy nem volt miből megélnie, ismét vidékre ment. Tiz év mulva, 1873 okt. elején Kecskeméten szinigazgató lett és azóta folyvást mint ilyen működik; de azért a rendezői teendőket még mindig végzi, s a tehetségeket felismerve, a magyar szinészetnek - köztük a nemzeti és népszinháznak - sok jeles szinészt nevelt. Újabb időben nyáron a budai szinkörben működik társulata.
(Karácsonyfalva), kisközség Huyad vmegye brádi j.-ban, (1891) 618 oláh lakossal; határában arany- és ezüstbányák vannak.
l. Pohárszék.