(gör.), oly érzékeny telefonszerkezet, mely nagyobb térnek távolról megfigyelését teszi lehetővé. Főképen hadászati célokra alkalmazzák, p. hogy egy hídon átvonuló csapat létszámát megközelítőleg meghatározhassák, ha a hídat nem is lehet látni. A hídtestbe mikrofonokat helyeznek el, melyek által az elvonuló csapat lépteit meg lehet számlálni.
(növ., Cryptogamae a. m. rejtve nemzők, Diószegiéknél lopva nőszők) virágtalan vagy nem virágzó növények), csoportját Linné alkotta s a virágzó növényekkel (plantae phanerogamae a. m. látva nemzők, nyilván nőszők) szemben valamennyi növényt ide, illetőleg rendszere 24. seregébe sorozott, amelyeknek szokott virága nincs, hanem más módon szaporodik. Sem nem virágzanak, sem nem magvaznak, hanem spóráról (l. o.) szaporodnak (spórázó vagy spóratermő növények, sporophyta). Ma már nagyon sok K. ivarszervét ismerjük, nemzésük sokkal világosabb, mint a virágzó növényeké, s határozottabban emlékeztet ez az állatokéra. A virágzó növények és K. fő különbsége az, hogy amazoknak már bonyolódott szervezetü magva az anyáról leválik, midőn az új ivadék előképlete, azaz a csira az anyán kész. A K. szaporodó része, a spóra, magános sejt vagy csak kevés, egyértékü sejt alkotja, ily alakjában válik le az anyáról, azután lassankint az anyától függetlenül fejlődik ki új individuummá. A K. rendesen aprócska növények, csak a páfrányfák tekintélyesebbek. Nagyobbrészt mikroszkópiummal vizsgálhatók. A K. két nagyobb csoportba szakadnak: 1. Telepes növények (Thallophyta), melyeknek rendes szárok, gyökerök és levelök nincs; egészen más módon keletkező testöket telepnek (thallus) mondjuk. Ide tartoznak az őscsirák (protophyta), a gombák, moszatok, meg a zúzmók (l. o.). A K. második csoportja a leveles K. (Cryptogamae foliosae). Csirázó spórájokból legelőször szinte telep lesz, melyet előtelepnek (prothallium) s a csoportot előtelepeseknek (prothallophyta) mondjuk. Előtelepjökből azonban valóságos szár sarjadzik; levele, gyakran gyökeres is lesz, mint a virágzóknak. A telepes K.-nak csak részint van ivarszervök; a leveles K.-nak csak kivételképen incs ivarszerve (l. Ivarvesztés), sőt ez kifejlődésöknek elkerülhetetlen tagja. A leveles K. nőivarszervét (archegonium) több sejt alkotja, mely egy nagyobb centrális sejtet zár. Ez a petesejt vagy csirasejt s a himecskékben (antheridium) keletkező ondósejt termékenyíti. Ekkor lesz belőle a csira. Ide tartoznak a mohák (l. o.) meg az edényes virágtalanok (l. o.), együttvéve a leveles vagy száras K. Az edényes K.-nak a csirájából tökéletesebb száras növény lesz, az edénynyaláb is a szárban itt képződik legelőször. Ugyanezek közt jelenik meg legelőször az igazi gyökér, a levél pedig gyakran hatalmas nagyra fejlődik. Az edényes K. két nagy seregre szakadnak: 1. egyféle-spórásak (l. o., Isosporeae), a harasztokkal, súrlókkal, kigyónyelvfélékkel (l. o.), meg a korpafű-félékkel (l. o.), 2. felemás-spórásak (l. o., Heterosporeae). Ezeknek nagyszámu apró spórájok van (himértékü spóra), ellenben anagyobb vagy nőértékü makrospóra kevés. Az apró spórából ondó lesz, a makrospóra archegoniumában levő petesejtet termékenyíti. Ide tartoznak a szelaginellafélék, az Isoëtes (l. o.) meg a vizi harasztok. Újabban az edényes K.-at természtesebben harasztrendüek, súrlórendüek és korpafűrendüek seregére választják. Utánok a rendszerben virágzók következnek, melyek az edényes K.-kal szintén összekapcsolódnak. A K. rendszere ezután, főleg a fogantatás alapján, a következő: I. Telepes növények (Thallophyta). 1. osztály. Őscsirák (protophyta), ivarszervök nincs (Bacterium, élesztő); 2. osztály. Párosodó telepesek (Zygosporeae, diatomeák, ételpenész); 3. osztály. Petespórás telepesek (Oosporeae, Peronospora); 4. osztály. Spóraterméses telepesek (Carposporeae, tömlős és kalapos gombák, virágmoszatok). II. Leveles K. (Cryptogamae foliosae). A) Moharendüek (Muscineae). 5. osztály. Majmohák (Hepaticae); 6. osztály. Lombos mohák (Musci frondosi). B) Edényes virágtalanok (Cryptogamae vasculares). 7. osztály. Harasztrendüek (Filicinae) Rhizocapreákkal (viziharasztok); 8. osztály. Súrlórendüek (Equisetinae). 9. osztály. Korpafűrendüek (Lycopodinae), az Isoëtesszel meg a szelaginelleákkal.
(gör.) a. m. titkos irógép, oly eszköz, melynek segítségével gyorsan és könnyen oly titkos irásmódot lehet előállítani (különösen táviratoknál és telefonoknál), melyet az avatatlanok meg nem értenek.
l. Chiffre-irás.
igy nevezték a XVI. sz.-ban azokat a lutheránusokat, kik titokban, kivált az urvacsorai tant illetőleg, Kálvinhoz szítottak; de különösen így nevezték a szász választó-fejedelemségben s főként a lipcsei és vittenbergai egyetemeken működő azon lutheránusokat, kik Melanchton szelidebb, mérsékeltebb hittani nézeteit törekedtek alattomos eszközökkel s a buzgó lutheránus fejedelem tévútra vezetésével 1570 körül diadalra juttatni s a reformátusokkal az uniót létrehozni (l. Filippisták).
l. Faneromer.
(gör.) a. m. álnevü, elrejtett nevü.
v. kriptokatolicizmus (gör.-lat.) a. m. titkos pápistaság. A tulbuzgó lutheránusok a XVII. sz. közepe körül Calixtus György (l. o.) helmstädti evangelikus tanárt vádolták azzal, hogy alattomban a római katolikus egyház érdekeit szolgálja, mely vádakra az szolgáltatott okot, hogy ő kortársaitól eltérőleg egyfelől a reformátusokkal való egyesülést ajánlotta, másrészt a római egyházról is szelidebb hangon szólott, a szentek tiszteletét nem tartotta bálványimádásnak és a pápát nem tekintette antikrisztusnak. Az utána következett kor belátta ezen vádak alaptalanságát.
az erdélyi szászok nyelvében a Nemere-szél (l. o.) neve.
K.-indiai folyó, l. Kisztna.