Kromofor

(chromophor) csoportoknak nevezi Witt O. N. azokat az elemcsoportokat, melyek valamely organikus anyagnak a festékjellegét kölcsönzik. Ilyenek p. a nitro- (NO2), az oxim-(-O-NOH-), az azo-(-N=N-) csoportok. Csak azokból a testekből (a kromogénekből) lehetnek festékek, melyekben K.-csoportok foglaltatnak.

Kromofotográfia

l. Fotográfia.

Kromogén

(chromogen), mindaz az organikus anyag, melyből festék lesz, ha sót alkotó csoportok járulnak a molekulájához. Ilyen K. p. az azobenzol, C6H5-N=N-C6H5; ez vörös szinü ugyan, de nem festék; ha azonban kémiai jellege megváltozik oly módon, hogy sóképző csoportokat felvesz, akkor festék lesz belőle: C6H5.N=C6H4.NH2 (amidoazobenzol) és C6H5N=N.C6H4.OH (oxiazobenzol).

Krómokker

(ásv.), krómtartalmu agyag, mely rendesen krómvaskő közelében található.

Kromoklorid

l. Króm kloridjai.

Kromolit

(gör.), kemény, máztalan edény, reliefszerü díszítményekkel. A díszítmények más szinüek mint az edény anyaga.

Kromolitográfia

l. Kőnyomás.

Kromopszia

(gör.), szinlátás jelensége, igy a zöld hályog kezdetén a gyertyaláng körül szivárványos köröket lát a beteg; az ideghártya zsugorodása is kelthet szinlátást; szineket látunk, ha szemünket dörzsöljük vagy megnyomjuk, vagy ha káprázik a szemünk.

Kromotipia

(gör.), minden, a könyvnyomú sajtóval előállított szinynomat; különösen azt az eljárást nevezik igy, amelyet Kramer lipcsei könyvnyomtató e század 50-es éveiben föltalált, s mellyel a könyvnyomó sajtón nyomtatott képek porcelánnra átvihetők.

Kromotipográfia

l. Szines nyomás.


Kezdőlap

˙