Külön vagyon

azokban a jogokban, amelyekben a házastársak között a vagyonközösség rendszere érvényes, K.-nak nevezik azt a vagyont, mely nem tartozik a közösségbe, amelyről tehát az illető házastárs önállóan intézkedhetik.

Különválás

(növ., dialysis, adesmia) a. m. a rendesen együtt levő v. összenőtt virágrészek különmaradása. Ilyenkor a forrtszirmu szabadszirmu lesz.

Különvirágzás

(növ., gör. asyngamia, a. m. nem együtt virágzás), Kerner (l. o) magyarázta módja a növényfaj keletkezésének. Egy faj sok individuuma szokás szerint csaknem egyszerre virágzik, de némelyiknek egy része majd jóval korábban, majd későbben nyilik és gyümölcsözik. Az ilyen virágzásbeli eltérések bizonyos helyen kisebb-nagyobb eltérő bélyeget szerezhetnek, amely később élesebben is elválaszthatja az egyszerre virágzó tőalaktól. V. ö. Borbás, Az Asyngamia (virágzásbeli sietség v. késedelem) jelentősége új fajok képzésére (Természet 1876).

Különvonat

Ha a vasút saját szükségletére vezeti be a különvonatot, azt szükségleti vonatnak nevezzük (l. o.). K.-nak csak a magánosoktól rendelt vonatokat nevezzük. Ezek az indulás előtt 24 órával rendelendők meg, díjtételük számításakor az alaptételen felül az utazó személyek száma, illetve a kocsiszükséglet is figyelembe vétetik.

Külponti

v. központkivüli, l. Excentrikus.

Külsarjas

(exogén, növ.), L. Belsarjas.

Külső erő

Szilárdságtani és hídépítéstani műszó, jelenti azokat a mekanikai természetü hatásokat, amelyeknek valamely tartó v. szerkezeti rész kivülről ki lehet téve. Igy K.-t képez minden, a szerkezetet megterhelő súly, a tartót alátámasztó építményeknek a tartóra gyakorolt visszahatása (reactio), a szerkezetet érő szélnyomás stb., ellentétben a belső erővel, amely alatt a szerkezet anyagában a K.-k által előidézett belső feszültséget értjük. A K.-k nyomatékáról, l. Nyomaték.

Külső hangvezeték

l. Fül.

Külső kehely

kehelyke v. mellékkehely (növ., epicalyx, néha calyculus), zöld és kehelyforma levélkék örve, némely növénynek a kelyhén kivül látszik, v. hegye-levelek alkotják, melyek a virághoz nagyon közel jutottak, de számuk a kehelylevelekével meg nem egyező, p. a legtöbb mályvaféléé v. májkökörcsiné. Lehet a K. pálhaeredetü is, mint a rózsaféléké, tehát mint a kehelylevelek melléklevele. Ilyenkor szorosan a kehelyhez tartozik, s a metszeteivel vagy leveleivel megegyező számu s velük váltakozó, p. a Potentilláé (l. az ábrát) v. a szamócáé. L. Calyculus és Acalyculatus.

[ÁBRA] A Potenilla külső kelyhe.

Külső szólamok

minden nagyobb tömegü énekes v. hangszeres zeneművekben azok a szólamok, melyek a legmagasabb s legmélyebb hangokat képviselik, s eszerint mintegy kivül esnek a két végponti határon, mely közt a többi szólamok mozognak.


Kezdőlap

˙