finom vajas élesztős tészta, melyet régente nyitott tűzhelyen dorongon sütöttek, miért is dorongfánknak nevezték; a takaréktűzhelyen azonban félköralaku bádogra v. vajjal megkent hengeralaku fára tekerik s igy forgatva sütik meg. Mikor megsült s a mintáról lehúzzák, belül üres marad mint a kürt, azért nevezik K.-nak. Készítésmódja a következő: egy kanál vaj 5 tojássárgával, 1/4 liter tejjel 6 kanál élesztővel, sóval s annyi liszttel, hogy nagyon kemény ne legyen; elkeverik s kelni hagyják, mire ujjnyi vastag kolbászkák alakjában a mintára tekerik, vajjal megkenik és durván tört mandulával meghintik, aztán pirosra sütik. Erdélyben kürtőskalácsnak nevezik.
a zsidók újévi ünnepe, amelynek szertartásai közé tartozik a kürtfuvás (Móz. IV. 29, 1. Móz. III. 23, 24.) is. L. Rós ha-sáná.
v. trombitavirág (növ., Tecoma Juss., l. az ábrát), a bignoniaceák génusza, 25 fajjal mind a két földség meleg vidékein. A T. radicans l. csinos iszalagcserje, az Egyesült-Államokból és Martinique-ről ered, éghajlatunkat jól eltűri, verőfényes fal befuttatására nagyon célszerü, itt bővebben virágzik mint egyebütt. Hosszura (12-16 m.) megnő, magasra felkúszik. Páratlanul szárnyalt levele csinos lombozatot alkot. Virága (jun.-jul.) nagy, szirma külseje sötétpiros, a belseje inkább sárgás, hosszu, tölcsérded, 8 cm. Védett helyen egyike a legszebb kerti cserjéknek. A T. grandiflora Sw. (Bignonia Chinensis Lam.) khinai és japáni, hasonló az előbbihez, de a virága inkább egyenletes narancsszin; gyengébb növésü és érzékenyebb. Alacsonyabb rácsozat díszéül ajánlják. Télre jól be kell takarni. A K. magva nálunk nem igen érik meg, azért bujtóágról v. földbeli hajtásokról szaporítják.
Kürü
(Nagy-), nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vmegye jászsági alsó j.-ban, (1891) 2636 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Klára, szinésznő, szül. Jászkiséren 1870 március 27. Pesten Pauli Rikardtól három évig tanulta az éneklést s 1890 április 8-án a Hajnal Klára álnév alatt Kolozsvárt Tiszturak a zárdában c. operetteben a szinpadra lépett a közönséget egy csapásra meghódította. Ditrói szinigazgató rögtön 2 évre szerződtette. Midőn szerződése lejárt, Evva Lajos a budapesti népszinházba hivta. Itt a Nebántsvirágban mint Denise mutatkozott be s azóta állandó kedveltje a közönségnek.
kisközség Udvarhely vármegye székely-kereszturi j.-ban, (1891) 689 magyar lak., kik agyagipart űznek háziiparszerüleg.
1. az ilynemü svájci kerület (Schwyz katon) fővárosa, a Rigi hegy tövében s a Küssnachti-tó (l. Vierwaldstätti-tó) északi partján fekszik, a gotthardi vonat mentén, rétek és gyümölcsös kertek közepén; van (1989) 2940 lak., posta- és táviróállomása, temploma, városháza és nagy üveghutája. Sok idegen látogatja; Luzernnel gőzhajón közlekedik. A régi Hohlweg, melyen Tell a monda szerint Gessler kormányzót lelőtte, már helyet adott az új országútnak; de a Tell kápolnája még mindig látható. - 2. K., plébánia-község Meilen svájci kerületben (Zürich kanton), 6 km.-nyire Zürichtől, a hasonnevü tó partján, hajóállomás; van (1888) 2756 lak., posta- és táviróállomása, tanító- és tanítónő-képezdéje; lakói selyemszövéssel, bortermeléssel és mezőgazdasággal foglalkoznak.
Károly Tivadar, német szinházigazgató, szül. Lipcsében 1784. nov 26., megh. Berlinben 1864 okt. 28. A lipcsei városi színházat 1817-től kezdve 11 éven át vezette és magas művészi szinvonalra emelte: anyagi és erkölcsi sikere azonban fáradalmainak nem volt. Miután két évig a darmstadti udvari szinházat igazgatta, 1833. a müncheni, majd 1842. a berlini kir. udvari szinház intendánsa lett, s ebben a minőségben igazgatta azt 1851-ig. Ő és Holbein voltak az elsők, kik az irói tiszteletdíjat (tantieme) behozták; K. vetette meg alapját a német szinigazgatók kartell-szerződésének is. Egynéhány drámájánál érdekesebb olvasmány: Vier und dreissig Jahre meiner Theaterleitung, Lipcse 1853.
(Cüstrin), város és fontos erősség, egykoron Neumark fővárosa Frankfurt porosz kerületben az Odera és Warthe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 16 672 lak., gép- és fecskendőgyártással, a Warthén élénk hajózással (1890-ben 325 000 tonna árút szállítottak) és nagy kaszárnyákkal. K.-ről a XIII. sz. elején történik először említés; 1535-71. János őrgrófnak volt székhelye. Várát 1537. kezdték építeni. Nagy Frigyes benne volt mint fogoly; barátját, Kattét, ugyanitt végezték ki 1730 nov. 6-án. 1758. az oroszok ostromolták, 1806. a franciák foglalták el és csak 1814. került vissza Poroszországhoz.
(állat, Alburnus), a pontyfélék családjába tartozó halnem; bajusza nincs; a hátsörényúszó kezdete a hasúszószárnyak és az alsó sörényúszó közé középre esik; a torokfogak kampósak; szája a homlok felé nyiló; hasa a hónalj- és hasúszószárnyak között élesen ormós; pikkelyei finomak, ezüstösen ragyogóak és könnyen leválnak. Hazánkból három faja ismeretes. 1. Szélhajló K. (Alb. lucidus Heck.), 10-20 cm. hosszu; háta leggyakrabban acélkék vagy kékeszöld, oldalain és hasán ezüstfehér, hátsörénye és kormányúszója szürkés. Pikkelyeiből készítik az ál keleti gyöngyöket. - 2. Sujtásos K. (Alb. bipunctatus Heck.). 10-15 cm. hosszu, háta barnászöld vagy kék, oldalai világos zöldek vagy zöldesaranyosak, az oldalvonal fölött sokszor sujtásszerü sötétedéssel, hátsörénye, kormányúszója és hónaljúszószárnyai feketésen szegettek, a többi sárgás. - 3. Állas K. (Alb. mento Ag.), 15-30 cm. hosszu; háta kékeszöld, oldalai és hasa ezüstfehérek, úszói szürkések, átlátszók, hátsörénye és kormányúszója feketésen szegettek. V. ö. Herman Ottó, A magyar halászat könyve (II. köt. 1887, 710-713. l.).
az ajtó nyilásának alsó, vizszintes, határoló deszkája v. köve, melyre lépünk v. melyet átlépünk, ha az ajtón bemegyünk. Külső ajtóknál célszerü, ha a K. pár lépcsőfokkal magasabban van a járdánál; ilyenkor az utolsó lépcsőfok egyszersmind a K. is. Ugyanazon anyagból készült padozatu helyiségekben a K. egy szinben van a padozattal (voltakép tehát nem is látszik); ha az ajtó különböző padozatu helyiségeket köt össze egymással (p. kövezett folyosót egy parketozott szobával), akkor az ajtó-K.-re egy K.-deszkát helyezünk, hogy a két padozatot élesen elválaszthassuk egymástól és az ajtószárnynak alul is szilárd támaszt adjunk.