az ugynevezett esteranhidridek közé tartozó szénvegyület, mely a tejsavból származik. A tejsavnak két esteranhidridje ismeretes; az egyik - a tejsavanhidrid, C6H10O5 - ugy származik, ha két molekula tejsavból egy molekula viz távozik el és képződik akkor, ha a tejsavat 130°-ra hevítik.
A másik esteranhidrid vagy a l. - C6H8O4 - pedig ugy származik, ha két molekula tejsavból két molekula viz távozik el és képződik a tejsav desztillációjakor vagy ha a 150°-ra hevített tejsavon száraz levegőáramot hajtanak keresztül.
A L. forró borszeszből rombos-táblákban kristályosodik, fehér szinü, kesernyés savanyu ízü és szagtalan. Op. 124,5°, fp. 255°. Vizben egész lassan feloldódik és ekkor tejsav képződik belőle.
(imidanhidridek), az ortoamidosavakból vizvesztés révén képződő szénvegyületke. Ugy származnak az ortoamidosavakból, hogy a vizképződéshez a karboxil-csoportban (CO.OH) levő karbonilgyök (CO) oxigénje lép ki. P.
Laktobutirometer
l. Butirometer és Galaktometer.
l. Galaktometer.
Laval által szerkesztett és 1886 óta ismeretes tejvizsgálati gép, mellyel egyszerre 12 tejpróba zsírtartalma határozható meg. Vele igen egyszerü a tejvizsgálat, s az eredmény oly pontos, hogy rendesen csak század-százalékokban tér el a kémiai elemzés által kimutatható zsírtartalomtól. Ezért előnnyel használják oly tejszövetkezetek, melyek zsírtartalom szerint fizetik a tejet. Van kézi és gőzlaktokrit. A kézi L. 300 frtba kerül.
az oxisavak egy molekulájából vizvesztés révén képződő, többnyire folyékony szénvegyületek, melyek vizben, borszeszben és éterben könnyen oldódnak; közömbös kémhatásuak és gyenge aromás szaguak. P.:
Laktoprotein
az emlős állatok tejében előforduló fehérjenemü anyag, mely Hammersten szerint a kazeinnek, szerumalbuminnak (acidalbumin) és valószinüleg a peptonnak az elegye.
l. Galaktometer.
(lactose, gallactose), C6H12O6, közvetetlenül erjedő cukorféleség, mely a tejcukorból híg kénsavval való forralásakor képződik. Szintelen, hasábalaku kristályokból áll; 148°-on megolvad. Vizben jól oldódik; az oldat édes ízü, a poláros fény síkját jobbra fordítja, a Fehling-féle rézoldatot már közönséges hőmérséken redukálja. A fejlődő hidrogén dulcittá (l. o.) alakítja.
(gör.-lat.) az az állapot, amidőn a vizeletben tejcukor mutatható ki. Szoptatós anyák vizeletében található, eredete nyilvánvalólag a tejképződéssel függ össze, fontosabb jelentősége nincs. A L. kimutatása ólomecettel való főzés által történik, Rubner módszere szerint.
laktukon, laktukopirin, laktukasav, l. Lactucarium.
1. Dániel, pedagogus, főgimnáziumi tanár, szül. Felső-Iregen (Tolna) 1846. A népiskolát s az első gimnáziumi osztályt atyja vezetése alatt, a többi algimnáziumi osztályt Gyönkön végezte. A főgimnáziumi osztályokat Pápán a Tarcy, Bocsor és Kerkápolyi iskolájában s a teologiai tanfolyamon a budapesti református teologiai akadémián tanulta. 1870. a budapesti református főgimnázium tanárává tették s azóta itt működik. Önálló művei: Európa földrajza, középiskolai használatra (Budapest 1874); Ázsia és Afrika földrajza; Amerika földrajza (u. o. 1879); Népiskolai földrajz (u. o. 1879); Vallástörténelem a főgimnáziumok 5-ik osztálya számára (u. o. 1879). Mindannyia több kiadásban.
2. L. Ev. János Demeter, iró, a csornai premontrei kanonokrend perjele, szül. Keszthelyen 1818 dec. 25. A középiskola hat alsó osztályát szülőhelyén, a bölcseletet Győrött jelesen elvégezvén, 1838. a csornai premontrei rendbe lépett. Már mint a győri püspöki teologiai liceum hallgatója Milton Elveszett paradicsomának lefordításával kivívta Czuczor Gergely elismerését. 1843. pappá szentelték, mire 3 évig Szombathelyt tanárkodott; 1846. Türjére helyeztette át magát, s itt irta A költészetnek rövid elméleti és gyakorlati rendszere és történeti vázlata c. könyvét (Szombathely 1847), mely mint első magyar nyelvü iskolai poétika, középiskoláink kedvelt tankönyvévé lett. 1847-48. Keszthelyen volt a költészet és szónoklat lelkes tanára. A szabadságharc alatt főleg a határvidéki magyarság felkelő csapatainak szervezésében vett tevékeny részt, ezért az önkényuralom vasban töltendő 8 évi várfogságra itélte, miből 21/2 évet Olmützbne, 11/2 évet Josefstadtban ki is töltött. Fogsága idején lefordította többekkel együtt angolból Gibbon A római birodalom hanyatlása- és bukásának történetét, mely azonban az akkori viszonyok közt kiadatlan maradt. A tanítástól kiszabadulta után is el volt tiltva, azért a csornai székházban vonult meg, hol eleinte mint házgondnok, majd préposti titkár, a rendi növendékek tanára, közel két évtized óta pedig mint rendjének kormányzó perjele működik. 1887. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte; 1893 jul. 23. áldozópapságának félszázados évfordulóját ünnepelte. Rendi foglalkozása mellett mindig foglalkozott a tudományokkal és irodalommal. Művei az említetteken kivül: Irályrendszer (stilisztika, Pest 1854); Irodalomtörténet a Lonkay-féle olvasókönyvhöz, melynek első kötetét rendezte (a Szt. István-társulat megbizásából, 1861); A csorna-premontrei kanonokrend és prépostság története (megjelent a rend 1862-iki névtárában); Irály- és költészettan (Pest 1862, 10 kiadásban mintegy 20 éven át forgott kézen); Ekesszólástan (u. o. 1864); Lucanus Pharsaliájának hexameteres műfordításával az akadémia dicséretét nyerte (u. o. 1867); A női erény és méltóság irányelvei (Győr 1889); A pápai gimnázium tanáraitól 1858-59. szerkesztett Ifjusági Plutarchban Szt. Norbert élete és O'Connel Dániel életrajza jelent meg tőle. Számos alkalmi költeményt (ódák, szonettek stb.) adott ki, értekezéseket közölt a Katolikus Szemlében; egyházi és alkalmi beszédeit a Győrött megjelenő Borromaeus folyóirat közölte.