(ejtsd: -rónzs) Adolf, német szinműiró és szinház-igazgató, szül. Hamburgban 1838 márc. 8. A zenét tanulta Lipcsében és 1860. karnagy lett Kölnben, utóbb Stuttgartban, Pesten és 1866. Berlinben (a Kroll-féle operánál); 1874-1878. a boroszlói Lobe-szinháznak volt igazgatója, 1883-94 juliusig a berlini német szinházat igazgatta, melynek egyik alapítója. Első darabjai; Das grosse Los, Papa hat's erlaubt, Vater Gorilla, Der Registrator auf Reisen stb., melyeket részben Müller Hugóval és Moser Gusztávval együtt irt, csekély jelentőségüek, bár ezek is tetszettek. Kiválóbbak későbbi szinművei: Mein Leopold (1873); Hasemanns Töchter (1874. magyarul: Aszalay uram leányai), Doktor Klaus (1878); Wohlthätige Frauen (1879); Hans Lonei (1880); Der Compagnon (1881); Die Sorglosen (1882); Der Weg zum Herzen (1885); Die Loreley (1886, szomorujáték); Fausts Tod (1889, a Goethe-féle Faust második részének inkább önkényes mint önálló átdolgozása), Lolos Vater (1893) stb. Berlinben 1869-72 a Berliner Gerichtszeitung c. szaklapot szerkesztette. Legtöbb darabját magyar átdolgozásban adták és adják vidéki szinházaink.
county Kentucky É.-amerikai államban, 1040 km2 területtel, 9800 lak., Hodgensville székhellyel.
l. Lars.
L., úszómadarak egyik neme, l. Sirály.
(álca), az átalakulással fejlődő állatok egyik fejlődási stádiumának a neve, midőn a rendesen a petéből kibuvó állatnak egészen más alakja van, mint a kifejlődött állatnak és megfelelően többnyire más szervei is. L. Fejlődés, Átalakulás és Álarc.
(lat.), ókori rémek, hazajáró lelkek; l. egyébként Lemures.
laryngospasmus, l. Glottisz.
l. Gégemetszés.
l. Gége.
l. Causse.