a Fekete-tenger mellett, Anatolia ÉK-i szögletében fekvő vidék, amelynek kisebb, a Khopától É-ra fekvő része 1878 óta Oroszországhoz tartozik; kisebb része, a tulajdonképeni L. pedig a török birodalom része a Fekete-tenger, az orosz határ és a Kacskar-dagh között 4836 km2 területtel és mintegy 195 000 lak. Nagyobbára hegyek takarják, melyek lejtőin pompás legelők, völgyeikben pedig buja növényzet található. Főfolyója a Csoruk, amely itt veszi fel az Oltit és Tertumot. A lakosok tulnyomóan lázok. A török kormányzó székhelye: Khopa.
(kultivátor), l. Ekeszerü gépek.
Farkas, történetiró, szül. Bécsben 1514 okt. 31., megh. u. o. 1565 jun. 19. Az ingolstadti egyetemen végezvén az orvosi tanulmányokat, 1536. a császári hadsereggel mint tábori orvos jött Magyarországba, majd 1540. a humanoriák, később az orvosi szakon egyetemi tanár Bécsben. 1546. kiadta Bécsben De rebus Viennensibus c. történelmi művét, mely u. o. 1699. Historische Beschreibung der Hauptstatt Wien cím alatt németül is megjelent. E munkájával nagyban megnyerte I. Ferdinánd kegyét, ki őt udvari orvosává, tanácsossá, császári hisztoriografussá és lovaggá tette. Magyar szempontból nevezetesebb történelmi művei: De rebus fortiter ac feliciter gestis a Ferdinando Romanorum rege in Hungaria, Bohemia et Saxonia; Regni Ungariae archaeologiae libri; Chorographia Pannonia, melynek a Descriptio Transsilvaniae-val együtt eredeti kézirata a bécsi udvari könyvtárban őriztetik; Rerum anno 1556 contra Turcas gestarum brevis descriptio, kiadta Jac. Bongartius: Scriptores rerum Hungaricarum c. gyüjteményében; Commentariorium ingenealogiam Austriacam libri duo (Basel 1564) stb. Főműve Baselben 1572. jelent meg: De aliquot gentium migrationibus sedibus fixis, reliquiis, linguarumque initiis et immutationibus ac dialectis, libri XII. Ez, valamint Reipublicae Romanae commentarii, továbbá Rerum Graecarum libri duo c. munkája, Opera historico-politica c. alatt, összegyüjtve 3 köt. jelent meg (Antwerpen 1693).
a lázok nyelve Lazisztánban, a Kaukázus déli részén; l. Kaukázusi nyelvek.
l. Láz.
Ivanovics Iván, orosz regényiró, szül. Kolomnában 1794 szept. 14. (ó-naptár), megh. Moszkvában 1869 jun. 26. (ó-naptár). Állami hivatalnok volt 1862-ig, ekkor visszavonult s haláláig Moszkvában tartózkodott. Oroszországban őt tartják a történeti regény megalapítójának. Művei: Poszljednyi Novik (Az utolsó Novik 1842); Ljedjanoj dom (A jégház, 1835); Baszurman (Az idegen, 1838) s még egynéhány regény, melyeket még ma is szivesen olvasnak az oroszok. Irt apróbb elbeszéléseket, egy kötet költeményt, sőt drámákat is, minők: Opricsnjik, Matjeri-Szopernicy. Összegyüjtött művei többféle kiadásban jelentek meg, először 1858-ban (Szt. Pétervár), legújabban Polnoje szobranije szocsinenij L.-va (u. o. 1884).
népies neve a koronás talléroknak, melyek II. József, II. Lipót és I. Ferenc korában Bécsben, Körmöcbányán, Milanóban s más pénzverdékben, eredetileg Brabant és Flandria számára verettek s a rendes osztrák talléroknál két grammal voltak súlyosabbak (28-30 g.), tehát értékesebbek is s a különbözetre nézve agiojuk volt. Innen nevük az olasz l'agióból. V. ö. Kőrösi Sándor, A magyar nyelvbeli olasz szók (Fiumei főgimnázium értesítője 1892).
(ásv.), viztartalmu aluminium-magnézium-foszfát rendesen vasoxiddal is keverve ([AlOH]2MgP2O8). Egyhajlásu piramisos, táblás v. oszlopos kristályokban, gyakrabban vaskosan és hintve terem. Indigókék vagy kékesfehér szinü, amiért kékpát-nak is mondják. K. 5-6, Fs. 3-3,12. Stájerországban (Fischbacher Alpe, Krieglach), Salzburg (Werfen: Radelgraben), Svájcban (Zermatt), É.-Karolinában (Sinclair county), Georgiában (Lincoln county: Graves Mountain) quarcit, illetőleg itakolumitban szép kristályokban. Türkisz helyett, illetőleg türkisz néven mint drágakövet is árulják; spanyol-L. név pedig kordieritre (l. o.) is használatos. Régebben természetes berlini kéknek tartották, mint Klaproth döntött meg (1795), azért sokáig laprothin néven is nevezték.
áttetsző festék, melyet finom rétegben festenek a festményre, ugy hogy annak szinei a rétegen átlátszanak, s csakis árnyalatuk, megvilágítottságuk foka szenved változást. Az áttetsző festék ennélfogva a legfinomabb szinhatás eszköze, s ellentéte a fedő festéknek. L. (persául) a lapis lazuli, kékkő. L. Áttetsző festék.
(Parus cyanus Pall.), l. Cinegefélék.