a csehek történeti hagyománya szerint az a hadjárat, melyet Libussa királynőnek 740. bekövetkezett halála után Wlasta, a királynő barátnője, azon szándékkal kezdett meg a férfiak ellen, hogy Csehországból egy nagy amazon-birodalmat alkasson. De végre is a nők húzták a rövidebbet. Djewin (leányvár) nevü és Wissehraddal szemközt emelkedő várukat elfoglalták a férfiak és ezzel Wlasta királynőnek uralma véget ért.
1. személy, ki a házasulandó férfiu számára valamely leányt megkér. - 2. Az a szertartás, mellyel a leányt házasságra kérni szokták.
(növ.), Clusius szerint a később virágzó és sötétebb lila Pulsatilla-faj; l. Kökörcsin.
(quartalitium), adomány is csupán a fiágbeli utódoknak szóló nemesi javakból a leányágnak járó rész. Verbőczy HK. (I. R. 88. C.) fogalommeghatározása szerint az atyai örökös jogokból és jószágokból szülei nemzés jeléül (in signum parentelae propagationis) a leányokat s asszonyokat illető birtokjog. A L. a jószágon fekvő teher volt s azért csak egyszer adatott ki; illette a leányágat általában, s a leányok azt abban a sorban követelhették, amint az első szerzőhöz ág és íz szerint közelebb állottak. Ha több leány volt a jogosult, mindenik a maga illetőségét külön is követelhette. De a szerzetbe lépett leányt a L. nem illette. A L.-et vagy természetben, vagy pénzben lehetett kiadni. Természetben az azzal terhelt jószág negyedrészének kihasítása által. A XIV-ik század óta azonban ez csak kivételkép történt. Verbőczy előtti időben a L. természetben kiadása a leány férjére nézve a testvérré fogadásnak egy neme volt, s az ily házasságból származott gyermekek nemesek voltak, habár apjuk nem is volt az. Ez a szokás későbben megszünt, feledésbe ment. A L.-nek pénzzel való kifizetése esetében a leányoknak a jószág közbecsüjének 1/4-e járt. Készpénz helyett a leányok ménesi lovakat igen (Verb. HK. I. R. 101. C.), de más dolgokat elfogadni nem tartoztak. Az 1861. tartott Orgb. Ért. kimondotta, hogy a L. mint a fiágiság kifolyása az ősiség eltörtléséről szóló 1848. XV. t.-c. szellemében megszüntnek tekintendő. Az 1852. ősiségi nyiltparancs és az osztr. polg. tkv hatályba lépte napjától kezdve az L.-et kereső pert (ad excissionem quartilitii) többé meg nem indíthatónak jelentette ki.
1. személy, ki a leányos házhoz megy, hogy a maga vagy más számára ajánlott leányt megnézze, s mind testi, mind más tulajdonságairól némi ismeretet szerezzen. Ha tetszik a leány, a nézőből kérő lesz. - 2. Az az eljárás vagy cselekvés, ha valaki leányt nézni megy.
életkorának 14-ik évét még tul nem haladott leánynak, annak beleegyezésével elvitele v. letartóztatása a szülőnek, gondnoknak, felügyelőnek felügyelete alól s ezeknek akarata ellenére. Büntetése a magyar tbkv 320. §-a szerint 5 évig terjedhető fogház. De ha a) a L.-t a tettes a végett követte el, hogy a leány koldulásra, nyerészkedési v. erkölcstelen célra használtassék, vagy b) ha az elrablott leányon súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés v. megfertőztetés követtetett el, a büntetés az első esetben 5-10, a másik esetben 10-15 évig terjedhető fegyház. A L. azonban csak oly leányon követhető el, mely életének 12-ik évét már tulhaladta, mert a 12 éven aluli gyermek akarata nyilvánítására képtelen lévén, beleegyezése jogi tekintetbe nem vehető, s a cselekmény ily esetben a gyermek akarata ellenére történtnek tekintendő s mint ilyen a súlyosabb beszámításu gyermekrablás fogalma alá esik. L.-t tehát csak 12-14. év között levő leányokon lehet elkövetni. A L. rendesen csak a sértett fél indítványára üldözhető. Az egyszer tett indítványt visszavonni nem lehet. Kivételesen hivatalból üldözendő a bűntett, ha halált v. súlyos testi sértést okozott, s némely más, a törvény által meghatározott esetekben.
(növ.), a germanizmus nyügjében igy nevezték a fióksejtet; l. Sejtosztódás.
Különösen olyan vidéken, ahol a népesség szétszórva lakik és ritkán érintkeznek egymással, bizonyos alkalommal, vásárkor vagy búcsukor nagy számmal gyülnek össze a környékbeliek. A felnőtt, eladó leányok néhol egész ingó hozományukkal jelennek meg és ezt magukkal együtt ugyszólván szemlére teszik a legények számára, kik ilyenkor mintegy tömeges leánynézőt tartanak, melyből gyors megegyezés után gyakran leánykérés, s ott a helyszinen eljegyzés is lesz, amit régebben néha nyomban követett a lakodalom is. Nemrég még hires volt a gainai (Hunyad) L., hová julius 13-án (a görög naptár szerint Péter-Pál napja) szokott összejönni az Aranyos mellékéről, Biharból, sőt Arad vmegyéből az oláh hegyi nép, s ez alkalommal sok házasság iránt történt megegyezés. (V. ö. György Lajos, Againai leányvásár hajdan és most, Erdély, II. 261-267. old.; S. L., Leányvásár. Az erdélyi havasok népéletéből, Vasárnapi Ujság, 1893, 599. old.). Néhol L.-nak nevezik azt is, ha bizonyos napon összejön a vidéknek szolgálatot kereső nőcselédsége.
(ang., ejtsd: lír), mitikus király Britanniában, Shakspere ilyennevü hires tragédiájának fő alakja.
(ejtsd: levvenvorth), 1. county Kansas É.-amerikai államban, 1250 km2 területtel, 32 355 lak., L. székhellyel. - 2. L., az ugyanily nevü county székhelye, 70 km.-nyire Topekától, a Misszuri jobbpartján, vasutak mellett, (1890) 10 000 lak., nagy őrlő- és fürészmalmokkal, gép- és téglagyártással; élénk kereskedéssel; Kansas állam fegyházával.