(lat.), gyaloghintó, aminőt az ókori népek különösen Görögországban, Ázsiában és Rómában használtak. Faállványból készült, rajta párna és derékalj; alatta két keresztdorong a hordozók részére (asseres). A L.-t függönyökkel látták el, üvegablakokat is tettek rája és külön lektikás rabszolgákat tartottak mellette (lecticarii, calones). Különös elnevezés volt a L. funebris, amennyiben a ravatalt illeték vele, amelyre Rómában a halottat kiterítették, s amelynek alakja a mai szent Mihály lovára emlékeztetett. Rajta feküdt a halott a szegényeknél fekete, a gazdagoknál biborszinü szemfedővel leterítve.
L. az egyházjogban a. m. ágybér, a plbánosok egyik jövedelme; azok az illetmények t. i., melyeket részint készpénzben, részint természetben minden házaspár és minden özvegy fizetni tartozik. A L. szerződésen vagy szokáson alapszik s a plébános és a hitközség között szabad egyezkedésnek tárgyát képezi.
l. Lecke.
l. Evangeliarium.
(lat., a lecto sternere a. m. vánkosokat kiteregetni szótól), másképen pulvinar és pulvinaria, a rómaiaknál az istenek lakomája, mely alkalommal az istenek hasonmásait párnákra helyezték, mintha csak élnének és ételeket raktak eléjük.
(lat.), olvasó kanonok, a négy első állomásu u. n. oszlopos kanonoknak (canonici columnares) között rangban a második, l. Kanonokok.
(lat.), alsóbb egyházi rend.
a. m. cancellum (l. o.).
(ejtsd: lektur), az ugyanily nevü járás székhelye Gers francia départementban, 32 km.-nyire Auchtól a Gers és vasút mellett, (1891) 4994 lak., jelentékeny durvaposztó-szövéssel; gabona- és lóvásárokkal; XVI. sz.-beli székesegyházzal; Lanners marsal szobrával. L. a rómaiak inváziója előtt Lactora nevet viselt. 1473. az akkor virágzó várost a francia királyi csapatok egészen földúlták. 1790-ig püspökségnek volt székhelye.
oly börtön, amelyben a zárkának padlója és falai lécekkel kivervék. Katonai börtönöknél néhol még most is alkalmazásban vna.
(ang., ejtsd: lekcsörer) a. m. fölolvasó; az oxfordi és cambridgei egyetemeken az egyes kollégiumokban előadó magántanárokat nevezik L.-nek, ellentétben az egyetem által kinevezett akadémiai tanárokkal, kiknek címe professor v. reader. A többi egyetemeken a L. cím azon tanárokat illeti meg, akik ugyan rendes fizetést húznak, de az akadémiai tanácsnak nem tagjai, sem pedig a főelőadásokat nem tarthatják. L.-nek hivják ama kisegítő hitszónokokat is, kik a vasárnap délutáni istentiszteleteknél szoktak segédkezni.