l. Lélekzés.
Ladak (l. o.) fővárosa Ny-i Tibetben, 5 km.-nyire az Indus jobbpartjától, 3440 m.-nyi magasságban, 4-5000 lak., gyapjukereskedéssel, szűk utcákkal, körfalakkal, több lama-kolostorral, tisztán tartott házakkal, amelyek közt a legkiválóbb az egykori radsa palotája.
(növ., sterilis), az olyan magrejtő, melyből nem lesz életre való termés, vagy satnya avagy tökéletlen ivarszerveivel (pázsitfélék) vagy csak himes virágaiból nem is teremhet magvat, mint p. az árpa füzérkéiben levő két szélső virág.
az a szög, melyet egy szabadon felfüggesztett mágnes tengelye valamely vizszintes síkkal bezár. L. Földmágnesség.
(növ.), a fák kérgének illetőleg kéreghajának (l. o.) lefoszlása, a vastagabb és vékonyabbfalu sejtrétegek következtében, például a nyirfa vagy a cseresznyefa kérge. - L. az orvostanban l. Hámlás.
a lélektanban s a közönséges nyelvben a tudat depressziója, kellemetlen közérzés, melynek folytán kellemes benyomások iránt kevésbbé fogékonyak, kellemetlen iránt fogékonyabbak vagyunk. A lehangolt ember önérzetében szenvedett csorbát (sikertelenség, lealázás stb. folytán), rugékonysága, életöröme csökkent. Gyakran testi indiszpoziciónak is eredménye; némelykor csekélyebb lelki okokból származik, melyekről magunk se tudunk; nagyon érzékeny emberek az időjárás folytán is lehangolódnak. Ha a L. tartós, akkor lelki betegségnek lehet előjele. Az elmekórban az oknélküli vidámságot s oknélküli szomoruságot egyaránt a L. állapotának nevezik.
l. Delativus és Eset.
(korábban Bremerlehe), falu és az ugyanily nevü járás székhelye Stade porosz kerületben, Bremerhaventől ÉK-re, (1890) 14 483 lak., sörgyártással, szesz- és téglaégetéssel, gőzfürészekkel. 1451-1652-ig Brémához, 1715-ig Svédországhoz és azóta Hannoverához tartozott.
kisközség Bihar vármegye vaskóhi j.-ban, (1891) 499 oláh lakossal, kik agyagipart űznek.
(Lelu, Lélö, Leel vagy Lél), vezér, a hét magyar közül való Tasnak fia, a Névtelen szerint (39. fejezet) kürtjébe fújva adott jelt a Zalán ellen való döntő csatára. Ő lett (a 41. fejezet szerint) a Bolgár-Fejérvár felé menekült Zalán ellen küldött seregnek vezére Bulccsal és Botonddal együtt, kikkel ezentul rendesen együtt említik. A Száva torkolatánál megérkezve, másnap a maga jegyes zászlajának fölemelésével jelt adott a bolgárok ellen való küzdelemre s diadalt aratva, tábort ütött a Duna mellett, bolgár és görög foglyait pedig vasra verve küldte Árpádhoz. Másnap (a 42. fej. szerint) a bolgár vezér adófizetés igérete mellett bejelentette hódolatát, mit a vezérek elfogadván, bekalandozták a rácok földjét, meghódították Horvátországot s ugy tértek haza, hol dalok és mesék termettek vitézi tetteikről. Az ország egyik vezérévé tette őt Árpád a 13 éves korában örökösévé lett Zsolt vezér mellé. 899. L. Bulccsal és Botonddal együtt a krónika szerint (Névtelen, 53) «harcosok és lélekben erősek valának, kiknek más gondjuk sem volt, mint uruknak nemzeteket hódítani és mások országait pusztítani». L. 907. hősies részt vett a Lajos császár hadaitól megtámadott ország védelmében. A Névtelen jegyző (55. fej.) szerint egy volt ő azzal a L. vezérrel, ki 955. részt vett az augsburgi csatában. Hihetőleg azonban fi az a L., ki Bulccsal, Súrral és Botonddal együtt Magyarországból a Duna jobbpartján nyomult előre Bajorországba, melyet kegyetlenül pusztított. Az augsburgi csata második napján, aug. 10. fogságba esett s őt Bulccsal és Súrral együtt Henrik felakasztotta Regensburgnak keleti (Magyarországra néző) kapuja előtt. Nemzeti hagyomány (Márk és Thuróczy krónikája) szerint L. csak azt a kegyet kérte a «Konrád» császártól, hogy még egyszer kürtjébe fújhasson. L. szájához emelte előhúzott kürtjét, mellyel azonban hirtelen agyonütötte a császárt. «Eredj előttem a másvilágra - szólt, - hogy ott az én szolgám légy». E mesének tarthatatlan voltát már Kézai (Krón., I. 15.) kiemelte. (L. Lehel kürtje.) A L. név a magyar kereszténységben is meggyökerezett s különösen a Fekete-Kőrös közép és alsó folyásánál nagybirtoku Becse-Gregor-nemzetségben volt használatos. E nemzetség tagjai, a sarkadi Lee-Őssyek, ma is L. vezértől származtatják magukat.