1. Róbert Dudley, L. gróf, Erzsébet angol királynő kegyeltje, a hollandi államok helytartója s az angol hadsereg fővezére, szül. 1532., megh. 1588 szept. 4. L. legifjabb fia volt az 1553 kivégzett s Grey Janka tragédiájában szereplő Northunberlandi hercegnek. Maga is huzamosabb ideig a Towerban volt elzárva, hol kemény bánásmódban részesült. Itt pillantotta meg a nővére Mária királynő parancsára szintén fogva tartott Erzsébet hercegnőt, aki azután trónralépése után kegyével megajándékozta és szeretőjének is fogadta. Erzsébet 1558. főlovászmesterré, majd titkos tanácsosává léptette elő s javakkal is megajándékozta. És L., kinek jellemének a hiuság egyik fettünő vonása volt, minden tartózkodás nélkül kihasználta az uralkodónő kegyét s nemsokára korlátlan hatalomra tört; sőt egy ideig Erzsébet kezére vágyakozott s ármányaival meghiusította Erzsébet tervezett házasságát egy osztrák főherceggel. Neje a szépségéről hires Robsart Amy volt, kitől azonban elválva élt s kinek korai és váratlan halálát sokan méregnek tulajdonították, melyet neki maga L. nyujtott volna. Walter Scott Kenilworth c. regényében ezt a gyanut érdekesen és szövevényesen felhasználta. L. Stuart Mária viszontagságos életében is kétszer szerepet játszott. Erzsébet királynő, kit az elbizakodott L. gyengédtelen célzásai sértegettek, 1563. azzal a tervvel foglalkozott, hogy kegyeltjét Stuart Máriával összeházasítja. ezt a tervet azonban Mária büszkén visszautasította. Később, midőn a skót királynő (1568) angol földre menekült, L. titokban előmozdította annak a Norfolk herceggel tervezett házasságát; nemsokára azonban ő maga jelentette föl a titkos szövevényt Erzsébetnek, ki őt már korábban Leicester gróffá és Denbigh báróvá nevezte ki, most pedig újabb javadalmakkal megajándékozta. 1577. a bizalmas viszony Erzsébet és közötte egy időre megszünt. L. ugyanis Latticc Knollyst, Essex Walter gróf özvegyét vette el titkon nőül, akinek férjét a közvélemény szava szerint hasonlóképpen méreggel tette el láb alól. Hosszabb idő elteltével azonban Erzsébet újra megbocsátott neki és újra kegyeibe fogadta. 1585. azon angol segélyhadak fővezére lett, melyek a hollandok segélyére siettek a spanyolok ellen. L. új tisztében korlátlan önkénnyel és kegyetlenséggel járt el s arra kényszerítette a megszorult hollandokat (1586 febr.), hogy őt helytartójuknak s hadseregük fővezérének ismerjék el. Minden jel arra mutatott, hogy az elkényeztetett L. nem csekélyebre, mint egyeduralomra törekszik s segélyére utalt nemzet felett. A sok panaszra végre Erzsébet kénytelen volt elbizakodott kegyeltjét 1587. visszahivni; kárpótlásul azonban ama hadsereg fővezérévé nevezte ki, mely az angol fővárost és a partokat a fenyegető spanyol armada ellen megvédendő vala. Alig hunyta be L. szemeit, midőn a takarékos királynő kegyeltjének összes javait lefoglaltatta s nyilvánosan elárverezte, hogy eképen a reá fordított kincseket visszakapja. Kegyeit egyébként L.-nek ekkor 21 éves mostohafiára, Essex Róbert (l. o.) grófra ruházta át. V. ö. Bekker E., Elisabeth u. L. (Giessen 1890). L. az Erzsébetről szóló munkákat.
2. L. Simon, l. Montfort l'Amaury.
Angolország hires húsjuha, melyet a mult század közepe után Backewell állított elő közönséges hosszugyapjas juhokból (l. Angol juhok). Páratlan testalkattal és vágósullyal bir, de nem annyira húst, mint inkább faggyut termel. Gyapja a fénygyapjak (l. o.) között a legfinomabb, de erőtlen, s ezért csak a második helyet foglalja el (l. Lincoln-juh), nyirósúlya a nagy testhez viszonyítva csekély (3,5-4,5 kg.), s a nyirósúly az állatok korosodásával feltünően csökken, mert a gyapju évről-évre rövidebb lesz; termékenysége csekély, kevés tejet is ád, s a bárányok kényesek, s nehezen nevelhetők fel. E hátrányai miatt ma már kevesen tenyésztik.
(gót. laiks tánc, Laikan ugrani), a német középkorban oly költemény, mely nem volt versszakokra tagolva, melyet azért nem is lehetett egy melodiára énekelni. Kardal volt, melynek váltakozó verseihez és szakaszaihoz kezdettől végig jellemző zene járult. A középkori műköltők kedvelték ez alakot, főleg vallásos vagy filozofiai gondolatok, ritkán szerelmi érzések kifejezésére. Eredetileg a L. a germán költészet legrégibb alakja volt, melyben költészet, zene és tánc egységes alkotássá forrtak össze. Még a későbbi középkorban is táncoltak a L.-okhoz. V. ö. Lachmann, Üben die Leiche (1876).
körülbelül 400 km. hosszu folyó Queensland ausztráliai gyarmatban; a D. sz. 21°0' alatt, a Leichhardt-dombok közt ered és az Albert és Flinders közt a Karpentaria-öbölbe torkollik.
Frigyes Vilmos Lajos, német utazó, szül. Trebatschban 1813 okt. 13-án. 1844;1846. Queenslandben nagy fölfedező utazást tett. Második nagy utazásán 1848. eltünt. Első utazásának naplója Journal of an overland expedition in Australia from Moreton Bay to port Essington c. alatt jelent meg (London 1847). V. ö. L.'s Briefe an seine Angehörigen (Hamburg 1881).
város Düsseldorf porosz kerületben, 8 km.-nyire Solingentől, a Wupper és vasút mellett, (1890) 5912 lak., mehanikai szövőszékekkel és festőkkel; pisztrángtenyésztéssel.
németalföldi város, l. Lejda.
1. János, l. János (IX. köt. 830. old. 1. hasáb).
2. L. Lucas van, festő, l. Leyden.
János Gottlob, német orvos, szül. Rosperwendában 1715 nov. 24., megh. Duisburgban 1794 dec. 2. Diessenben, Lipcsében meg Halléban tanult és 1743. a duisburgi egyetem tanára lett. Főmunkája: De aquae communis nnonullis qualitatibus (Duisburg 1756), melyben először irta le a L.-féle kisérletet; irta továbbá: Opuscula physico-chemia et medica (u. o. 1797-98).
l. Forrás.