Miksa, osztrák elmeorvos, szül. Bécsben 1819., megh. u. o. 1889 okt. 8. A bécsi egyetemen volt tanár (1862-88), majd az ottani kórház pszichiatriai osztályának igazgatója (1875-től 1888-ig). Döblingben az ő keze alatt volt gróf Széchenyi István. Irt egy könyvet is: Lehrbuch der psychischen Krankheiten (2. kiad. 1865).
(ejtsd: lé), város Lancaster angol grófságban, 20 km.-nyire Machestertől, vasút mellett, (1891) 28 702 lak., selyem- és pamutszövéssel, üvegsörgyártással, nagy szénbányákkal.
(ejtsd: létn) Frigyes sir, angol festő, szül. Scarboroughban 1830., már egész fiatal korában nagy burgalommal tanulmányozta a párisi, római, drezdai és berlini képtárak kincseit, azután pedig Firenzében Zanetti, Brüsszelben Wiertz és Gallait, Frankfurtban Steinle, Párisban Ingres és Ary Scheffer tanítványa volt. 1864. a londoni kir. akadémia tagja, 1879. elnöke lett, utóbb pedig nemesi rangra emelkedett. Már első művei: Giotto a nyáj között fölfedezi Cimabuét (1847), Cimabue Madonnáját körmenetben viszik Firenze utcáin (1852-55), nagy sikert arattak. Az utánok következőt: Jeruzsálem csillaga, Orpheus és Eurydike, Dávid és Jonathan, Elektra Agamemnon sírjánál, Daphnephoria, Venus Anadyomene, Phryne, Herakles és Halállal harcol Alkestis testéért, A zenelecke, Illés próféta a pusztában, főleg azonban a Fogoly Ariadne a kútnál (1888) és a South-Kensington muzeumban festett freskóképei, melyek a béke és a háboru műveit ábrázolják, folyton emelték hirnevét. A szobrászattal is sikeresen megpróbálkozott, mit a South-Kensington muzeumban levő Pythonnal küzdő atléta bronz szobra bizonyít. L. a jelenkori angol festészet legünnepeltebb és legjellemzőbb képviselői közé tartozik. V. ö. Lang A., Sir Frederick L., his life and works, 42 plates (London 1885).
(ejtsd: létn-bözz'rd), város Bedford (ettől 30 km.-nyire) angol grófságban, a Great-Junction-csatorna és vasút mellett, (1891) 6704 lak., szalmafonással, nagy gabonakereskedéssel, régi templommal és a vásártéren egy XIV. sz.-beli szép kereszttel.
az Aller baloldali, 192 km. hosszu mellékfolyója Poroszországban; Worbis közelében az Eischfelden ered Erfurt kerületben; Eickelohnál torkollik. Területe 6280 km2. Hannoverától kezdve hajózható. Fő mellékvizei jobbról a Ruhme és Innerste, balról az Ilme, Saale és Westau.
mediatizált német grófi család, melynek birtokait eredetileg a régi L. grófság a régi Wormsgauban, továbbá Westerburg és a Lahn mentén elterülő Schadek uradalmak alkották. Az első L. gróf, kiről a történelem említést tesz, Emich volt, aki 1096. mint a keresztes előhad egyik vezére Magyarországban veszett el. 1220. kihalt a család férfiága. Egy évvel azelőtt Liutgard grófnő, akire a családi birtokok szállottak. Simonhoz, Saarbrück grófjához ment férjhez, mikor a L. család birtokait legifjabbik fia, Frigyes örökölte. Ez a Frigyes (1220-37), aki addig a Hardenburg nevet viselte, az örökséggel együtt a L.-Hardenburg gróf nevét vette föl. A XIII. sz. végén IV. L. Frigyes gróf, Zsigmond testvére után a Dachsburg grófságot örökölte. IV. Frigyesnek két fia volt: V. Frigyes és Joffried (Gottfried), akik 1317. és 1318. megosztozkodtak a L. birtokokon és az idősebb és ifjabb L. háznak alapítói lettek.
Az idősbik ág alapítójának dédunokája, Hesso (Hasso) 1444. kapta III. Frigyes császártól a hercegesített tartománygrófi méltóságot, de ez az ág már ő benne kihalt (1467). Erre Hassónak huga, Margit, Reinhard Westerburg grófnak özvegye, ragadta magához a birtokok legnagyobb részét s alapítója lőn a L.-Westerburg háznak. A reformáció idejében e család a protestáns vallásra tért, 1695. pedig megint két mellékágra az idősb L.-Westerburg és az ifjabb L.-Westerburg ágra szakadt; az előbbi hesseni, az utóbbi pedig porosz fönhatóság alá került. Az előbbinek feje jelenleg Frigyes gróf (szül. 1852 dec. 30.) az utóbbinak pedig Vilmos gróf (szül. 1824 febr. 16.). - Az ifjabbik ág, melyet alapítójától Joffried-ágnak is neveztek, a L.-Dagsburg nevet vette föl. IX. Emich fiai azonban újra megosztozkodtak az atyai birtokokon (1540) és a L.-Dagsburg-Hardenburg és a L.-Dagsburg-Heidesheim-Falkenburg mellékágak alapítói lettek. A L.-Dagsburg-Hardenburg ág, melynek alapítója János Fülöp volt, a protestáns vallás hive maradt s 1779. birodalmi hercegi rangra emeltetett. Kárpótlásul Franciaországhoz csatolt rajnabalparti birtokaiért (600 km2), a lunevillei békekötés értelmében 1803. Mainz, Würzburg és a rajnai Pfalzban terjedelmes birtokokat (1370 km2) kapott. Az új családi birtok hercegség rangjára emelkedett, de 1806. Baden fönhatósága alá került; 1810-ben egy kisebb rész hesseni, 270 km2-nyi terület pedig bajor fönhatóság aló került. A család jelenlegi székhelye Amorbach. Károly Frigyes Vilmos Emich herceg, aki 1804 szeptember 12. szül. s 1856 november 13. meghalt; özvegye, Mária Lujza Viktoria (Koburg hercegnő), utóbb Kent herceg nejévé lett, akitől Viktoria leánya, a mostani angol királynő született. A család jelenlegi feje L. Ernő herceg, aki 1830 nov. 9-én szül., a bajor első kamarának örökös tagja és angol tengernagy.
A L.-Dagsburg-Heidesheim-Falkenburgi ág megmaradt grófi rangjában és 1658. újabb három ágra szakadt: a L.-Heidesheimi ágnak utolsó férfiivadéka 1706., a L.-Dachaburgi 1709-ben, a L.-Guntersblumi ág pedig 1774. halt ki; azonban ez utóbbinak két mellékága: L.-Billigheim és L.-Neudenau név alatt ma is virágzik még. A L.-Billigheimi ágnak feje ez idő szerint Károly gróf (szül. 1823 márc. 7.), a L.-Neudenaui ágnak ellenben Emich gróf (szül. 1855 jul. 31.); mindkettő katolikus. V. ö. Brinckmeier, Genealogische Geschichte des Hauses L. (Braunschwieg 1890).
1. Károly gróf, honvéd-tábornok, az aradi vértanuk egyike, szül. Illenstädtben (Hessen) 1819 ápr. 11., kötéllel végezték ki Aradon 1849 okt. 6. Katonai nevelést nyert s korán katonai szolgálatba lépett s előbb a Don Miguel 39. gyalogezredben szolgált, hol már 1841. hadnagy, később a 31. sorezredhez ment át s 1844. már másodosztályu százados. Ez évben megnősült, magyar nőt (Sissány Elizt) vevén feleségül s az idegen származásu gróf ekkor lett honossá. A szabadságharc alatt a magyar hadseregbe állott, mig testvérei osztrák katonai szolgálatban maradtak. L. Károlyt a magyar honvédelmi minisztérium a 19. gyalogezred őrnagyává tett s seregével a szerb vidékre rendelte. 1849. márc. ezredes és dandárparancsnok, jun.-ban hadtestparancsnokká és tábornokká neveztetett ki. Részt vett 1849 jul. 11-iki komáromi s a jul. 17-iki váci (3-ik) csatában, hol Pöltenberggel egyesülve az oroszokat egész estig föltartóztatta s a visszavonulást is ő fedezte. V. ö. Aradi vértanuk albuma; Vasárnapi Ujság (1890. évf. 413, 486).
2. L. Keresztély Ferenc Vince gróf, az előbbinek nagybátyja, osztrák tábornok, szül. Grazban 1812., megh. Krakóban 1856 okt. 1. Az osztrák hadseregbe lépvén, 1848. gyalogsági ezredes lett. Puchner alatt részt vett az erdélyi csatatéren a magyar szabadságharc leverésében s egymásután lett vezérőrnagy és dandárparancsnok. Temesvár alatt kitüntette magát, mire táborszernaggyá nevezték ki. 1850 óta a franfurti országgyülésen működött mint osztrák megbizott. 1851. részt vett a drezdai konferencián, 1853. diplomáciai megbizással Konstantinápolyba küldetett, 1855-ben krakói hadtestparancsnokká nevezték ki.
(ejtsd: linsztr), Irország négy tartományának egyike, a sziget DK-i részében, az Ir-tenger, Szent-György-csatorna, Atlanti-oceán, Munster, Connaught és Ulster közt, 19 732 km2 területtel, (1891) 1 187 760, 1 km2-re 61 lak. (1881. 1 278 990 és 1871. 1 339 450 volt). Jelenleg a következő 12 grófságra oszlik: Dublin, Meath, Westmeath, Louth, Longford, King, Queen, Kildare, Carlow, Wicklow, Wexford és Kilkenny (l. e cikkeket). Fővárosa Dublin. A régi L. királysághoz csak a déli része tartozott, mig a többi Meathnak volt kiegészítő része.
ir hercegi cím, melyet Schönberg Meinhard atyja érdemeinek elismeréséül III. Vilmos királytól kapott. Schönberg tábornok ugyanis a Boyne folyó mellett vívott ütközetben győztesen elesett Vilmos oldalán. 1766. ezen cím a Fitzgerald ir családra ment át. Jelenleg Fitzgerald Maurice a L. hercegi cím viselője (szül. 1887 márc. 1.).
l. Dextrin.