Burkhard Vilmos, német jogtudós, szül. Westenben 1819 jul. 12. A göttingai biróságnál volt auditor (1840-42) s u. o. habilitáltatta magát; majd Baselben, Rostockban és Jenában tanárkodott, de 1869. megrongált egészsége miatt lemondott. L. munkássága ugy a római, mint az idogermán jogtörténet terére kiterjedt; nevezetesebb művei: Die bonorum possessio (Göttinga 1844-48); Der röm. Erbrechtsbesitz (Erlangen 1870); Das röm. Patronatsrecht (u. o. 1879); Alt-arisches jus gentium (Jena 1889); Alt-arisches jus civile (u. o. 1892) stb.
igy fordította egy hirlapiró a «Jacobs Leiter»-t (Jákób létrája). A L. éppugy, mint átrsa Claquehutes Frigyes (l. o.) felkapott szó lett a hirlapirói szeles munka kigúnyolására.
(ejtsd: lith), régebben Inverleith, város Edinburg (ettől 3 km.-nyire) skót grófságban, a Firth of Forth déli partján, ahol a várost egy északi és egy déli részre osztó L. folyó torkollik, vasút mellett, (1891) 68 707 lak., hajó-, gép-, üveg-, szappan-, kötél- és bőrgyártással, vitorlavászonszövéssel, gummi és guttaperka tárgyak készítésével. L. Edinburgnak kikötővárosa; kereskedelme igen élénk. 1720. készítették az első dockot, amelyet a jelen században követtek a többiek; most a nagyobbak: az Edinburg- (27 ha.), az Albert-, a Victoria- és a Walesi herceg-dock. A mesterséges kikötő 7-8,5 m. mély és bejárata 76 m. széles. A bevitel főtárgyai (1892) gabona, különböző élelmiszerek, dohány, kender, len, fa, petroleum stb. 10,67 millió font sterling értékben; a kivitelé: kémiai, pamut-, len- és jutaiparcikkek 3,6 millió font értékben. rendes hajóösszeköttetés áll fenn az angol kikötőkön kivül Kopenhága, Hamburg, Antwerpen, Amsterdam és Rotterdam városokkal. 1821. még csak 21 000 lakója volt.
a Lajta (l. o.) német neve.
Antal báró, született Bécsben 1814 jun. 27., u. o. tanult s 1836. jött Selmecre, hol elvégezte az akadémiai tanfolyamot. 1839. bányagyakornok, 1840. pedig a selmeci ólomkohó főnöke lett. Ő kezdeményezte Selmecen a szegényebb kéntartalmu termények pörkölését, és a cinkben szegény termények felhasználását cinkvitriol előállítására. 1843. lett helyettes kohóigazgató Selmecen és később Körmöcbányán. 1848. kinevezte a magyar minisztérium selmeci fő kohógondnokká. A szabadságharc leveretése után elvesztette állását, és hadi biróság elé állítatott, 1850 máj. 24-ig ült a pozsonyi börtönben. 1851. talált a felső magyarországi «bányapolgárság»-nál alkalmazást, és oly jó eredménnyel kezelte a társulat kohóit, hogy 1854. a közgyülés őt minden üzletágak és birtokok igazgatójává megválasztotta. 1858. elfogadta az akkor alakult tergovai társulat vezérigazgatói állását; azonban a társulat nem bizonyulván életre valónak. 1861. megvált tőle. Ezután Bécs közelében egy kis birtokot bérelt ki és gazdászattal foglalkozott. 1867. állami szolgálatba vették fel, kinevezték Nagybányára kohóügyi előadóvá bányatanácsosi ranggal. 1876. az állami főszámvevőszékhez osztálytanácsossá, 1881. pedig miniszteri tanácsossá és második osztályfőnökké nevezték ki, 1887-ben pedig nyugalmazták. Irodalmi tevékenységét főképen a Pester Loyd-ban megjelent cikkekben fejtette ki. Ezeken kivül említésre méltók: Elmélkedések a hazai bányászat újjászervezéséről (1872); A magyar rézbányászat hanyatlása (1885); A felsőmagyarországi rézbányászat jelene és jövője (1887); Emlékirat a felsőmagyarországi rézbányászatról és a réz kohósításáról (1889., Bány. és Koh. Lapok 1894).
Amboina (l. o.) egyik félszigete.
(Litomerice), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság és püspöknek székhelye, az Elbe jobbpartján szemben Theresienstadttal, vasút mellett, (1890) 11 342 lak., maláta-, sör-, tégla-, bőrgyártással, fürész- és gőzmalomokkal; komlótermeléssel; folyami hajózással; 7 kat. templommal, amelyek közt a székesegyház a legjelentékenyebb.
Gottlieb Vilmos, magyar eredetü utazó és orientalista tudós, szül. Budapesten 1840 okt. 14. Konstantinápolyban, Brusszában, Maltában és a londoni King's Collegeben tanult, hol 1859. az arab és török nyelvek tanára lett. Később Lahorba (K.-India) ment, s itt számos iskolát (köztük a Punjab University Colleget), irodalmi társaságot és könyvtárt alapított. Különösen nagy jelentőségüek az 1866-70. tett utazásai, melyekben Kasmirt, Kis-Tibetet, Ladakot, Dardisztant stb. fölkutatta s a szanszkrittal rokon dardu nyelveket fölfedezte. Miután ezeket nagy fáradsággal megtanulta, kutatásai eredményét The races and languages of Dardistan (Lahor 1867-71) c. művében tett közzé. Egy szintén akkor fölfedezett néptörzs maradványaiban állítólag a Nagy Sándor idejéből ott rekedt makedon telepítvényre ismert. Ekkor összegyüjtött ó-indiai és kelet-ázsiai régiségeit, érmeit, szobrait és kéziratait kiállította (1873) velük. L. a magy. tud. akadémia is kültagjának választotta, a lahori kollégiumnak pedig (Workingban, London mellett) igazgatója volt. Egyéb művei: Philosophical grammar of Arabic; The Sinin-i-Islam; The races of Turkey; History of Dardistan, songs, legends etc; Graeco-budhistic discoveries; History of indigenous education in the Panjab since annexation stb.
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, 11 km.-nyire a morva határtól, a Lautschna jobbpartján, vasút mellett, (1890) 8012 lak., vászonszövéssel, cukor-, sörgyártással, zongorakészítéssel, a Thurn-Taxis hercegi család kastélyával; egy piarista kollégiummal (1640-ből), Csehország legrégibb ilynemü intézetével és továbbképző ipariskolával.
grófság Connaught ir tartományban Fermanagh, Cavan, Sligo, Roscommon, Longford, Donegal és a Donegal-öböl közt, 1522 km2 ter., (1891) 78 618, 1 km2-re 49 lak., (1881. 155 309 volt). D-i erdő és sík részét kivéve, L. dombos-hullámos föld. A legmagasabb hegycsúcs a Truskmore (631 m.), a Slieve Anierin (585 m.) és a Lugnaquila (453 m.). Főfolyója a Shannon, amely az Allen, Key, Boderg és Bofin tavakon átfolyik, továbbá a Glenade, amely a Gill tóba torkol; egyéb tavai a Melvin, amely fölveszi a Kilcoot, a Scur, a Garadice, Rinn stb. A tavak összesen 7650 ha.-nyi területet foglalnak el. A földben szén, vasércek és rézércek találhatók; néhány kénes forrás is van a grófságban. Az éghajlat igen esős és azért gabonatermelésre kevésbé alkalmas. Körülbelül 86 000 ha. rét és 34 000-en búzát, zabot, burgonyát és lent termelnek. A házi állatok közül a legtöbb a szarvasmarha (mintegy 36 000); a vajkészítés igen jelentékeny. Az egyedüli iparágak a vászonszövés és a durva agyagedény-készítés. Fővárosa Carrick-on Shannon (l. o.).