(Lockenhaus), kisközség Vas vármegye kőszegi j.-ban, (1891) 1305 német lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, nagy fürészmalommal. Lakói posztóipart űznek. A községben van a dombon fekvő régi templom mellett az Esterházy hercegeknek klastromból átalakított nagy kastélya, melyet Nádasdy Ferenc építtetett 1655-69 között az ágostai szerzetesek számára, kiket Lékán 1650. telepített le. A templom alatti sírboltban a Nádasdy- és Draskovics-családok ősei pihennek, köztük Nádasdy Ferenc, az 1671. lefejezett országbiró. A község közelében, a Gyöngyös pataktól körülfolyt különálló hegyen L. várának regényes romjai feküsznek; a vár hajdan Lenka nevet viselt s a monda szerint a templáriusoké volt. 1200 körül Bána, ezután Chák soproni főispán birta. Később a németújvári grófok birták, majd Károly Róbert király a Kanizsay-családnak adományozta. A XV. sz.-ban többször osztrák kézre került; Mátyás király 1483. Kőszeggel együtt ugyan visszafoglalta, de Miksa császár 1490. ismét Ausztriához csatolta. A XVI. sz. elején L. a Kanizsay-családra szállt vissza, melynek utolsó férfisarja 1532. elhalván, a vár Kanizsay Orsolya révén ennek férjére, Nádasdy Tamásra szállott. Nádasdy Ferenc gróf halála után (1671) a kőszeg-lékai birtok ennek sógora, Esterházy Pál nádor birtokába került s azóta a herceg Esterházy-család kezén maradt. A vár Sopron s Vas vármegyéhez tartozott, ekkor Vas vármegyébe kebeleztetett. Fekvése igen kies; egy része ma is lakható állapotban van s érdekes muzeumot foglal magában, a romokban heverő része azonban szintén gondozás alatt áll. Igen érdekes a lovagterem, mely teljes épségében maradt fenn. A várhegyet gyönyörű erdők környezik s azokban a hegy aljában a Pál kútja van. A hegységben nagyobb távolságban herceg Esterházy Pál vadászkastélya áll. V. ö. Wittinger Antal, Kőszeg városa és környéke (Kőszeg 1890); Vasárnapi Ujság (1893. évf., 38. sz.).
(ejtsd: lökeń) Henrik Lajos, francia szinművész, szül. Párisban 1728., megh. 1778. Először aranyműves volt, azután a Collége Mazarint látogatta, 1748. magánszinházat alapított, 1759-ben mint Voltaire pártfogoltja, tagja lett a Théatre Francaisnak és Voltaire szerint az egyedüli francia tragikus szinész; emlékiratait fia adta ki (1801).
l. Koponyalékelés.
(Szász-L., Lechnitz), nagyközség Beszterce-Naszód vmegye besenyői j.-ban, (1891) 1879 német és oláh lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, élénk vásárai.
(matematika). Valamely alakzatnak egy másikra való L.-e abban áll, hogy a két alakzat között bizonyos rokonságot állapítunk meg, amennyiben az egyiknek (eredetinek) minden eleméhez, a másiknak (képnek) egy v. több elemét mondjuk megfelelőnek. A rokonságot mindig ugy állapítjuk meg, hogy a kép bizonyos tulajdonságaiból az eredetinek bizonyos tulajdonságaira következtethessünk.
(Üdvözítőről címzett), Bars vármegyében fekszik s egyike ama kevés apátságoknak, amelyek javadalmaikat, birtokaikat, vagy legalább azok tekintélyes részér napjainkig megtartották és igy az u. n. javadalmas apátságok közé tartozik. Alapítását homály födi. Sem alapítójáról, sem pedig a alapítás évéről eddig határozott adatok nem találtattak. Hogy azonban a legrégibb ilynemü javadalmak közé tartozik, eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy a történelem tanusága szerint már 1340. volt egy István nevü apátja.
(gör.), karcsutestü, szűk nyaku, csészealaku szájas és rövid fülü olajos edény, melyben a görögök a test kenésére használt olajat, továbbá a szentelt olajat tartották, amellyel a sírokat szoktak meghinteni (l. az ábrát).
[ÁBRA] Lekítosz. ábra.
(ligatura), sebészeti értelemben az az operáció, mellyel a nagyobb ütőértörzseket arra alkalmas helyeken felkeresik, a szomszédságtól külön választják s folytonosságában egy alája vezetett fonal segítségével lekötik, hogy ezzel a véráram továbbjutása megakadályoztassék. Ott szokták végezni, hol erős és másként nem csillapítható vérzés van valamely megsérült ütőérágból, tehát metszett, szúrt, zúzott vagy lőtt sebeknél. Végezik azután az ütőerek kitágulásából eredő ütőérdaganatoknál (aneurisma) azért, hogy a vér odajutását az ütőérdaganatba lehetetlenné tegyék s igy abban véralvadékok keletkezzenek, melyek folytán azután az ütőérdaganat gyógyulhat. Végezik a L.-t továbbá azért, hogy el nem távolítható daganatok továbbnövekedését a véráram megakasztása által meggátolják. A L. gondosan végzendő operáció, mert könnyen fertőzés történhetik s operáció után az utóvérzés lehetősége forogván fenn, gondos felügyeletet kiván. - L. még Erőlekötés.
l. Jegellő.
gyümölcsíz, mely a gyümölcsnek cukor nélkül vagy cukorral való sűrű péppé főzése által jön létre, cukor nélkül különösen a szilvát, szőllőt és a cseresznyét főzik, mig a többi gyümölcsöt többnyire oly arányban édesítik, hogy amennyi a magnélküli nyers gyümölcs súlya, annyi cukrot adnak hozzá. A cukorral készítet gyümölcsízeknél a főzést kikerülhetjük, ha az áttört (passzirozott) gyümölcsöt a porrá törött cukorral 3 óra hosszat szakadatlanul keverjük s üvegbe téve és légmentesen lekötve 10-15 percig gőzöltetjük (dunsztba tesszük).