Simon Empoicus, tulajdonképen Morgadant, német humanista és latin költő, szül. Münsterthalban a XVI. sz. elején, megh. Graubündenben 1550 nov. 24. A vittenbergai egyetemen tanult és Melnachton követője lett, amiért Luther, L.-nak Epigramme (1538) kötetét kifogásolva, a benne foglalt állítólagos sértések miatt, L.-t száműzette. A költő erre Epigramme harmadik kötetében és Monachopornomachia könyvében Luther ellen fordult, kinek magánéletét a házasságát is pellengérre állította. Legfontosabb műve Libri IX. de bello Suevico ab Helvetius et Thaetus adversus Maximilianen Casarem 1499. gesto, melyben az 1499-iki svájci háborut dicsőiti.
(Limno, Limni, Sta Limene), sziget az Egei-tengerben, a Dardanellák D-i bejáratának közelében, az É. sz. 40o alatt. A szaggatott partu szigetbe a Paradiszii- és Mudroszi-ölbök mélyen benyulnak és a szigetet két részre osztják, amelyet egymással egy keskeny szoros köt össze. Hossza 34, legnagyobb szélessége 30 km., területe 477 km2, lakóinak száma 22 000. L.-t 300-400 m. magas hegyek, egykori vulkánok takarják, amelyek közt ÉNy-on a Skopia (430 m.) a legmagasabb. E hegyeket egymástól lávamezők választják el. A vulkáni erő az ókorban még működött; a Mosychlos-domb és Chrysé-hegyfok a mi időszámításunk előtt sülyedt el a tengerben. L. igen kopár, de földje termékeny; szőllő, füge, zöldség, rozs és egyéb gabonanemüek a fő termékei; legelői mintegy 40 000 juhot táplálnak. Kiviteli cikke még a pecsétföld (Terra sigillata Lemnia), amelyet a Keleten orvosságul használnak. Jelenleg Imbrosszal és Szamotrakival együtt Dsezairi Bahri Szefid török kormányzóság egyik járását alkotja. Főhelye a Ny-i parton Kasztron, püspöki székhely 2000 lak. A görög mitologia Hephaistos lakóhelyévé tette; Miltiades Athén számára foglalta el. A IV. keresztes hadjárat koráig a görög császárságnak volt alkotó része; azután velenceiek és genovaiak versenyeztek birtokáért. A törökök 1475. sikertelenül ostromolták, de az 1478-iki békében elnyerték. 1656. a velenceiek visszafoglalják, de csak egy évre, azután ismét török kézre került.
l. Bolus.
(ejtsd: lü moán) Ferenc, francia festő, szül. Párisban 1688., megh. u. o. 1737. Galloche tanítványa, Olaszországban is tanult, 1718. a párisi akadémia tagja, 1736. a «király első festője» lett, de már a következő évben megtébolyodott és öngyilkossá lett. Művei rendkivül természetesek, a mellett nemesek, előkelők; szinezésük friss, rózsás. Nagy festményei a Mária mennybemenetelét ábrázoló freskóképe a párisi St. Sulpice-templom kupolájában és 320 négyzetméter kiterjedésű Herkules apoteozisát ábrázoló óriási, vászonra festett képe a versaillesi kastély Herkuls-termében. Egyéb képei: Herkules és Kakus, Herkules és Omfale (Páris, Louvre); Scipio önmegtagadása (Nancy, muzeum); Apollo és Dafne (Szt. Pétervár, Eremitage); Venus és Adonis (Stockholm, muzeum).
(ejtsd: lömoánn) John Emil, francia publicista, szül. Londonban 1815 okt. 17., francia szülőktől, megh. 1892 dec. 14. 1840. a Journal des Debats angol levelezője, később nagy tekintélyű szerkesztője lett, kinek vezércikkeit a mintaszerüség példányképeül állították oda többi hirlapirónak. Ő tette a Débats-t a párisi bourgeoisie közvéleményének irányadó közlönyévé. 1876. Jania helyére a francia akadémia tagjává választották, 1880-ban élethossziglani szenátorrá neveztetett ki. Dolgozatai - részint politikai és történelmi művek, részint életrajzok - Études critiques et biographiques (1852) és Nouvelles études (1862) c. alatt jelentek meg.
(renunciatio), a jogok megszünésének egyik módja, amelynél a jogosított jogával felhagy, a nélkül hogy azt másra átruházná. Lemondani csak jogról lehetvén, de kötelemről nem, kötelemmel járó jogról a L. hatálytalan. A lemondónak ismernie kell a tárgyat, amelyről lemond, azért o. a kifogásokról való általános L. hatálytalan. Vajjon kötelmeknél a hitelező L.-ának érvényéhez szükséges-e annak az adós részéről elfogadása, az vitás. A római jog szerint egyoldalu L.-nak kötelmeknél helye nincs. A közönséges német jog a kérdést ellenkezőleg döntötte el. A német polgári tkvi javaslat szerint az adós által el nem fogadott L. a hitelezőt nem kötelezi, mig az osztrák polgári tkv 1444. §-a a L. érvényéhez annak elfogadását nem követeli. Másoknak jogait a L. természetesen nem érintheti, azért p. az, ki örökjogáról maga szabadon rendelkezhetik, arról utódaira is kiterjedő hatállyal lemondhat; a hitbizományi birtokos ellenben magára nézve jogáról lemondhat ugyan, de maradékaira nézve nem. A L. valamely egyetemleges adós javára, a többi adósok hátrányára nem szogálhat. - L. hivatalról, l. Hivatalró való lemondás.
(ejtsd: lömonnié szuccsesszóri, a. m. Le Monnier utódai), elsőrangu könyvkiadó-vállalat Firenzében, melyet Le Monnier Felix (szül. Verdunben 1806 dec. 1., megh. 1884 jul. 28.) 1837. alapított. A vállalat 1865 egy részvénytársaságé lett, s feje az említett Le Monnier volt 1879-ig. A vállalattal kapcsolatos nyomdát 1892. beszüntették s a részvénytőkét is leszállították. Le Monnier kiadványai közt legnevezetesebb a Biblioteca Nazionale gyüjteményes vállalat, melyben az olasz remekirók művei jelennek meg.
Emilia, l. Adorján Boldizsárné. Shakspere-fordításából a következő darabok jelentek meg: A szélvész, A két veronai nemes, A vindsori víg nők, Viola, Szeget szeggel. Kisérlete nem igen aratott sikert s ezért hagyott föl vállalatával.
(ejtsd: lömutoń dö boadefr), francia tábornok, a táborkar jelenlegi főnöke, szül. 1839. A katonai pályára lépett és részt vett az 1859-iki és 1870-71-iki háboruban. 1880-81. Chanzy oldalán katonai attaché volt Szt. Pétervárt és ezen időben lépett az orosz tisztekkel és hadvezérekkel összeköttetésbe. Miután Miribel alatt mint helyettes főnök működött a táborkarnál, maga lett annak főnöke és ebben a minőségben vezette a lefolyt két utolsó évben a nagy hadgyakorlatokat. A francia közvélemény nagy reményeket fűz e tehetséges és aránylag még fiatal tábornokhoz.
(ném. abprotzen), a katonaságnál a. m. az ágyutalpat a mozdonytól (l. o.) lekapcsolni s a földre állítani, hogy az ágyuval lőni lehessen.