L. (állat), az egyenesszárnyuak rendjébe, a sertefarku apterák csoportjába és a Lepsimatidák családjába tartozó rovarnem; tagjainak potroha függelékek nélküli és 1 nagyobb és 2 kisebb végsertével díszített. legismertebb faja a L. saccharina L., l. Cukormoly.
(állat), l. Gressoria.
l. Pillangók.
l. Gázlángzók.
v. lepkevirág (növ., Falterblumen), melyet lepke látogat és termékenyít, jó szagáról és szép szinéről ismerhető meg. Az éjjeli L.-ot még éjjeli nyilása, a nappali L.-ot pedig még a szűk mézfejtő is kitünteti, amelyhez csakis a nappali lepkék hosszu pödör nyelve férhet hozzá.
A barkácsoló kasos üzemnél használt, rendszerint 40 cm. hosszu acélból készült, mindkét végén pengével ellátott kés. Az egyik penge kampós végü s kétfelől élesre van köszörülve, a másik 6 cm. hosszu, 4 cm. széles, kissé hajlított lapát, mely szintén és élü. Az egyik pengével függőlegesen, a másikkal keresztben vágható ki a lép.
vagy leplesvirágu növények (növ., monochlamydae), általában az egysziküek lennének, mert ezek virágának csekély kivétellel csak leple (l. Lepel) van. Leplesek csoportját azonban a kétsziküek csoportjában szokás megkülönböztetni. (L. Kétsziküek.) A latin elnevezés de Candolle természetes rendszeréből ered. Ez a népes alosztály a következő tiz rendet foglalja össze: a serpentáriákat, a csillaghinárképüeket, a centtrospermákat, borsféléket, csanálképüeket, végül pedig a szerecsendiófélék közt, sőt a centrospermák szegfűféléi között is egyik rokon gén usz szirmos, p. a bércfolyondár, a másik nem (iszalag), a L.-et újabban fel is oszlatják és a különszirmuak (l. o.) közé osztják be.
(növ.), l. Ixia.
község Varasd vármegye ivaneci j.-ban, (1891) 2308 horvát lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Az itteni pálos kolostor, melyet 1398. Cilley Herman gróf alapított, ma állami fegyintézetül szolgál, mely most Horvátország legjobban berendezett fegyháza. A plébánia templomban Krovin János és fia Kristóf vannak eltemetve; 1884. a sírboltot felbontották s a koporsókat még épen találták.
(ásv.), l. Anortit.