l. Lepton.
arányszám mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban alkalmazott méret hányadrésze v. hányszorosa az eredeti műtárgy méretének. Igy p. az építészeti vázlatrajzokat kétszázad L.-ben szokták készíteni; vagyis a tervezett épület egy méter hosszának a vázlatrajzban egy fél cm. felel meg. Az u. n. pallér-terveket ötvened L.-ben készítik, vagyis a tervezett épület egy méterének 2 cm. fele meg a rajzban. A rajznak megfelelő mértékegységet beosztott egyenes vonal alakjában fejezi ki a rajzlapon.
kőzet a. m. granulit (l. o.).
két ókori város neve Afrikában, még pedig: 1. L. Magna, tengerparti város a nagyobb és kisebb Syrtis között, melyet szökevény feniciaiak alapítottak, csakhamar felvirult, római gyarmat is lett belőle. Itt született Septimius Severus császár. Romjai a mostani Lebida közelében. - 2. L. Minor, város Byzaciumban (később Provincia Africa), Hadrumentumtól délkeletre, szintén feniciai gyarmat. Rendkivül gazdag és nagy jövedelmü városnak kellett lennie, ami kitünik abból, hogy Karthagónak naponkint egy-egy talentumnyi adót fizetett. Ma Lempta.
(állat), l. Csőszivüek.
(gör.), a kőzettanban a. m. kőzetrepedés.
(gör.), l. Gerinchártyagyulladás.
többese lepta, görög pénz, az ó-görögöknél 1/7 kalkosz, jelenleg 1/100 drachma, valamivel kevesebb, mint 1 fillér.
ma gyüjtőnév a bakteriologiában, hosszu fonálalaku sejtek vagy sejtösszeköttetések megjelölésére. Az elnevezés Robintól származik (1847) s ő ugy látszik, a ficinus és másoktól Lenticola-nak nevezett infuzoriumtól ezen bakteriumszálakat élesen meg nem különböztette. Később e név alatt a szájüregben előforduló majdnem minden mikroorganizmus lett egybefoglalva. Kiderült, hogy a jód és savakkal előálló viola szint többféle szájbakterium adja; de a L. szerkezetéről adott ellentmondó leirások is (harántrekeszek a fonalban Vignal; rekeszek hiányzása Robin) bizonyítják, hogy e név alatt különböző speciesek lettek leirva. Tényleg a L. névhez ma nem kötjük egy jellegzetes, jól meghatározott bakterium fogalmát s azért e név Miller szerint is mint egészen határozatlan fogalom jelölése kiküszöbölendő. Biologiája is ismeretlen s a neki tulajdonított kórnemző hatás (fogszú, gyomor-, tüdőbajok) sok más szájbakteriumot illet meg; azért ezen, csak zavart okozó nevet a bakteorologiai irodalomban újabban egészen elejtették, hasonlóan a bakteriologiai termo elnevezéshez, melyet régebben a legkülönbözőbb fajok véletlen keverékének gyüjtő megnevezésére használtak, mihelyt közöttük 8 alakban befűződött alakok mutatkoztak. Miller újabban (1892) a még kellőleg nem ismert s külön fajokként biztosan nem jellemezhető fonálalaku szájbakteriumok megjelölésére a L.. innominata elnevezést hozza javaslatba.
l. Hasüregi szervek.