a fát a faiparos a fa fölületének legyalulása után, midőn az azon még mutatkozó gyalunyomokat szinlőpengével, egy 1 mm. erős, különlegesen élesített acéllemezzel, mely inkább vakarólag mint metszőleg hat, eltávolítja.
András, szinigazgató, szül. Sámsonban (Bihar) 1863 jul. 1. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán és Debrecenben végezte. A szinészet iránti hajlam által hajtva 1890. társulatot szervezett és Debrecenben megkezdte működését. Itt azonban nem találván kellő méltatásra, az arad-nagyváradi szinházakat foglalta le művészi erőkből álló társulatával, amely ma a vidék legjobb szintársulata.
kisközség Krassó-Szörény vmegye jámi j.-ban, (1891) 114 oláh és szerb lakossal.
1. Új-L., (újabban Alsó-Erdőfalva, Neu-Walddorf), kisközség Szepes vmegye szepes-szombati j.-ban, (1891) 554 német lak.; hozzátartozik Alsó-Tátrafüred (l. o.). - 2. Ó-L. (újabban Felső-Erdőfalva, Alt-Walddorf), kisközség Szepes vmegye késmárki j.-ban, (1881) 559 német lakossal; területén áll a tarpataki menház, a Magas-Tátra egyik kedvelt kiránduló helye. Mindkét községből való a tátrai hegyivezetők legnagyobb része.
létel, ama legegyszerübb fogalmak egyike, melyekre csak rámutatni, melyeket csak körül irni, de igazában definiálni nem lehet, mert egészen egyszerüek s páratlanok a maguk nemében. Ami van, amit nemcsak gondolatomban létezőnek vagy létezhetőnek hiszek, az létezik, annak van léte. A skolasztikusok, aristoteles nyomán, különbséget tettek a dolog tulajdon mivolta (essentia, lényeg) és a dolog léte között; a lét hozzájárulván a mivolthoz, mint annak kiegészítése (complementum possibilitatis): lett a csak lehetséges dologból utólag létező (actualistas). Olybá tünt fel a dolog, mintha előbb volna a lehetőség s azután származik belőle a valóság a lét tulajdonságának hozzájárulása folytán. Ezen alapszik isten ontologiai bizonyítása, az isten fogalmából isten létére való következtetés, mert isten fogalma, mint a legtökéletesebb valóé, magában foglal minden a tökéletességhez tartozó tulajdonságot, tehát a létet is. Ezzel szemben Kant kimutatta, hogy a lét nem tulajdonság, hogy valaminek a létéről csak a tapasztalat útján győződhetünk meg, tehát a fogalom elemzése útján el nem érhető. A lét valaminek abszolut poziciója, ami azonban még nem mond többet, mint: ami van, az van, s ezt filozofia nélkül is tudjuk.
1. Kis-L., nagyközség Szabolcs vmegye nyirbátori j.-ban, (1891) 1411 magyar lakossal. - 2. Nagy-L., nagyközség Bihar vmegye székelyhidi j.-ban, (1891) 928 házzal és 5739 lak. (közte 3942 magyar, 1676 oláh, 67 német), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
(lat.) a. m. halálos. Orvosi kifejezés, mely a betegség szerencsétlen lefolyását jelzi. Morbus L., halálos betegség; dosis L., halálos adag, p. mérgekből.
gróf, l. Dupont (3).
(Lapis refuggi), l. Menedékszirt.
(gör.), az álomkórnak műkifejezése; vonatkozik azonban jelenlegi használatában arra az alakra, amely nem következménye súlyosabb megbetegedésnek, mig ez utóbbit sopor-nak nevezik. A L. fogalma nem felel meg teljesen az álomnak, mert bár itt is hiányzik az illető érintkezése a külvilággal, mégis különbözik amattól az által, hogy a L.-ban levő egy könnyen föl nem ébreszthető, s teljesen hiányzik álmodása. A L. előfordul némely elmebajnál, s különösen a hiszteriánál, s leghasználatosabb e kifejezés ma a hipnózis legmélyebb alakjának jelölése (l. Hipnotizmus). A letargiás mély álomban látszik lenni, lélekzése nyugodt, ritka, mély, pulzusa erős, arca többnyire halavány. A hiszteriás L. hosszu időn át eltarthat, amidőn mesterségesen kell táplálni a beteget, a hipnózis L.-jából a megfelelő módon fel lehet ébreszteni az illetőt.